Belpolitikai válság jellemezte Macedóniát a most véget ért esztendőben

Belpolitikai válság, terrorizmus, menekültáradat  nyomta rá bélyegét ebben az évben Macedóniára és egyelőre úgy tűnik, a helyzet a közeljövőben sem javul majd jelentősen.

A macedón belpolitikai válság a tavalyi választások után kezdődött, amikor az ellenzék csalással vádolta meg Nikola Gruevszki miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíciót. Ez éleződött tovább az idei év elején, amikor a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg az ellenzéki Zoran Zaevet. Ezt követően az SDSM elnöke közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a VMRO-DPMNE párt az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Szkopjéban az idén több tüntetést is szerveztek a kormány ellen.

A belpolitikai válságot az Európai Unió közvetítésével igyekeztek megoldani. A kormánypárt és az ellenzék megállapodása értelmében Nikola Gruevszki miniszterelnöknek januárig le kell mondania, hogy utat engedjen az átmeneti kormánynak, amely az áprilisi előre hozott választásokig vezeti majd az országot.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet több feltételezett tagját is elfogták az év során Macedóniában. A balkáni ország törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve az arra való toborzást. 2015-ben több terrortámadásnak minősített eset is történt az országban, amit a hatóságok az Iszlám Állam terjeszkedésének és a balkáni térség destabilizációra tett kísérletének is neveztek. Macedóniában vallási megosztottság tapasztalható a muszlimok és a pravoszlávok között.

Az év elején még ezek a problémák tűntek a legsúlyosabbnak, az év második felére azonban egyértelművé vált, hogy a menekültválság nyomja rá leginkább a bélyegét az idei esztendőre. A balkáni országon egy év alatt több mint hatszázezren haladtak át, főként illegálisan. A válság kezdetén a hatóságok még szemet hunytak a főleg Közel-Keletről és Afrikából érkező embertömegek felett, ám annak súlyosbodásával – és európai uniós figyelmeztetésre – már kénytelenek voltak valamiféle szabályozást bevezetni, és elkezdeni a menekültek nyilvántartásba vételét.

Az áradat szabályozására pedig egyrészt megkezdték a menekültek szűrését, és november közepétől csak a háborús övezetből érkezőket, vagyis a szíriai, iraki és afganisztáni állampolgárokat engedik be az országba, és közülük is csak azokat, akik rendelkeznek korábban, Görögországban kiállított papírokkal. Ezen kívül kerítést kezdtek építeni a macedón-görög határon a menekültáradat szabályozása céljából. Macedón sajtóértesülések szerint a határ ötven kilométeres szakaszán épül három méter magas kerítés. A szkopjei kormány megfogalmazása szerint az intézkedés célja, hogy a menekülőket az áteresztőpontokra, a legális határátkelőhelyekre tereljék, és ezzel szabályozzák az országba irányuló áradatot.

A szíriai polgárháború miatt várhatóan jövőre is több százezer menekült érkezésére lehet számítani.

Az ország európai integrációja 2015-ben sem tudott folytatódni, Görögország ugyanis továbbra is akadályozza a folyamat előrehaladását az ország neve körüli vita miatt. Felröppentek olyan sajtóhírek, hogy Macedónia hajlandó lenne engedni, és talán nem ragaszkodna már a Macedónia elnevezéshez, ám ezt később a miniszterelnök cáfolta. Görögország pedig kitart amellett, hogy saját történelmi régiójának neve lehet csak Makedónia, így amíg ez a kérdés nem rendeződik, Szkopje valószínűleg nem léphet előre az európai uniós tagságig vezető úton.