Így teremtene még több állást Brüsszel

Átfogó EU-szintű kétoldalú légiközlekedési megállapodások kitárgyalására kért hétfőn mandátumot a tagállamoktól egy sor országgal, köztük Kínával, Törökországgal és az Öböl-menti államokkal az Európai Bizottság.

A fenti kezdeményezés is része annak a stratégiának, amelyet az európai légiközlekedés fenntartható módon történő növekedésének biztosításáról terjesztett elő hétfőn a brüsszeli testület.

A Bizottság – amely korábban az EU nevében már tárgyalt ki ilyen átfogó megállapodásokat az USA-val és Kanadával, illetve Brazíliával jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások – arra kért mandátumot a tagállamoktól, hogy Kínával, az ASEAN-nal, Törökországgal, Szaúd-Arábiával, Bahreinnel, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Kuvaittal, Katarral, Ománnal, Mexikóval és Örményországgal olyan megállapodásokat tárgyalhasson ki, amelyek a viszonosság elve alapján az európai légitársaságoknak és a légiközlekedési szektornak ugyanolyan üzleti lehetőségeket biztosítanak ezeken a piacokon, mint amiket azok élveznek Európában.

Miközben az EU légiközlekedési piaca lényegesen teljesen nyitott harmadik országok légitársaságai és befektetői számára is a verseny előtt, addig az európai szektor az ázsiai, a közel-keleti és más piacokon számos korlátozással kényszerül szembenézni. A Lufthansát, az Air France-KLM-et és más nagy nemzeti légitársaságokat kifejezetten aggasztja az Öböl-menti légitársaságok és a Török Légitársaság által Európában és a nemzetközi útvonalakon támasztott verseny, főleg azért, mert az említett cégek a gyanú szerint jelentős állami szubvenciókban részesülnek és az európaiaknál alacsonyabb szintű környezetvdelmi, munkahelyi, szociális és egyéb normáknak kell megfelelniük.

A javaslatot előterjesztő Violeta Bulc közlekedési biztos most azt ígéri, hogy a harmadik országokkal megkötendő átfogó megállapodásokba a Bizottság megpróbál majd beépíteni egy, a tisztességtelen versenyfeltételeket megtiltó záradékot. Egyes feltételezések szerint az Öböl-menti olajmonarchiák légitársaságai az elmúlt években 40 milliárd dollár állami támogatásban részesültek. Az európai légitársaságok ugyanakkor eddig nem éltek hivatalos panasszal, aminek az a fő oka, hogy jelenleg nincs ilyen nemzetközi fórum, miután a légiközlekedést kivették a WTO hatásköréből.

Bár több európai légitársaság is azt szeretné, ha a Bizottság korlátozásokkal védené a dömping vádjával illetett harmadik országbeli légitársaságoktól az európai piacot, Brüsszel a légiközlekedés és ezáltal a növekedés súlypontjának Ázsiába történő áthelyeződésének láttán inkább a „torta” megnagyobbításával próbál azonos versenyfeltételeket teremteni az európai cégeknek.

Jó példa erre annak az uniós rendelkezésnek a rugalmas értelmezése, ami jelenleg maximum 49 százalékos tulajdonrészt és ellenőrzési jogot engedélyez külföldi befektetők számára az EU-s légitársaságokban. Ettől a szabálytól indokolt esetben már eddig is el lehetett térni, és a Bizottság – ha erre mandátumot kap a Tanácstól – akár 100 százalékos tulajdonjog-szerzésre is lehetőséget adna az átfogó megállapodásokban, feltéve, hogy a viszonosság elve érvényesül.

Violeta Bulc szerint az ilyen kétoldalú megállapodásoknak kötelezően része lesz a piaci hozzáférés, a tisztességes versenyről szóló záradék, a légiutasok jogai, az alkalmazottak szociális jogai és úgynevezett kilépési (a megállapodástól való elállás) feltételek.

A légiközlekedési stratégia része még az egységes európai égbolt kiteljesítése, amitől a leterhelt légtér racionalizálását, a repülésbiztonság javítását, a túlterhelt repülőtéri leszálló- és felszálló kapacitások bővítését, és a költségek csökkentését reméli a Bizottság.

A stratégia a magas szintű uniós biztonsági, környezetvédelmi és szociális sztenderdek mellett is lándzsát tör, és nagy hangsúlyt helyez az innovációra, a digitális technológiákban rejlő potenciál jelenleginél jobb kihasználására és a légiközlekedésbe történő magánberuházások növelésébe is.