A Budapest-Belgrád vasútvonalnak óriási gazdasági jelentősége van

Óriási gazdasági jelentősége van annak, hogy a Belgrád-Budapest vasútvonal megépítését követően két és fél órára rövidül a menetidő a két főváros között – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Politika című szerb napilapnak adott, vasárnap közölt interjújában.

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának konferenciáján vett részt Belgrádban csütörtökön. Akkor adott interjút, amelyben a nemzetközi migránsválságról, a Pekinggel és Moszkvával fenntartott jó kapcsolatról, a magyar-szerb viszonyról és a vasútvonalról is beszélt.

Szijjártó Péter közlése szerint a vasútvonal 2018 végére készül el, és jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy még gyorsabb és közvetlenebb lesz az összeköttetés Szerbiával, másrészt pedig ez lesz a kínai áruk fő útvonala a pireuszi kikötőből Nyugat-Európa felé. A projekt kínai hitelből valósul meg, és egyediségét egyebek mellett az adja, hogy Kína, valamint egy uniós és egy nem uniós ország vesz benne részt. A vasútvonalon óránként 160 kilométeres sebességgel tudnak közlekedni majd a vonatok – részletezte.

Szijjártó Péter ugyanakkor képmutatónak nevezte azokat az uniós bírálatokat, amelyek Magyarország és Kína gazdasági együttműködésére vonatkoznak. Kínának és a 16 közép- és kelet-európai partnerének összesen nincs akkora áruforgalma, mint például Rómának és Pekingnek, Németországról vagy Franciaországról nem is beszélve – fogalmazott.

„Ha pedig figyelembe vesszük az Egyesült Államok és Kína szoros gazdasági kapcsolatait, akkor nevetségesnek tűnik, hogy azért bírálnak minket, mert mi is kereskedünk Pekinggel” – szögezte le. Oroszország pedig azért fontos – folytatta -, mert Magyarország gázellátása Moszkvától függ.

A nemzetközi migránsválságról szólva Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország elutasítja a kvótákat, mert értelmetlennek tartja azokat. Példaként említette, hogy amikor Brüsszelben 120 ezer migráns elhelyezéséről szólt a vita, akkor már jóval többen léptek be az unió területére, és senki nem tudta megindokolni, miért pont 120 ezerről folyik a vita. Azt sem tudja senki – folytatta -, hogy hogyan lehetne országon belül tartani azokat, akiket Bulgáriában, Magyarországon vagy Csehországban helyeznének el, hiszen ők kijelentették, hogy Németországban akarnak élni, és el is utaznának oda. A kvótarendszer irracionális – szögezte le a politikus.

Az lenne az észszerű, ha a határok védelméről tudnának megegyezni az országok – fűzte hozzá, hiszen Európa nem tud több százezer gazdasági bevándorlót befogadni, a legtöbb Európába érkező migráns pedig gazdasági bevándorló, hiszen biztonságos országokon keresztül érkezik Nyugat-Európába.

A magyar-szerb határon emelt kerítéssel kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy akik azt bírálják, azok kettős mércét alkalmaznak, mert „egyrészt azt kérik, hogy tartsuk tiszteletben a közösen hozott szabályozást, másrészt pedig azért bírálnak minket, mert a megbeszélt kötelezettségvállalásokkal összhangban cselekedtünk” – utalt a schengeni határok védelméről szóló megállapodásra a külügyminiszter.

Szijjártó Péter elismerte, hogy Magyarország déli határának a védelme nem a legjobb megoldás, mert a legjobb az lenne, ha Görögország déli határát tudnák megvédeni, ugyanis az az Európai Unió és a schengeni övezet külső határa. „Nem örültünk annak, hogy kerítést építettünk a Szerbiával, valamint Horvátországgal közös határon. Senki nem szeret falakat építeni két ország közé, főleg nem baráti országok közé” – jelentette ki.