Hondurasi puccs: nem vizsgálódik tovább a Nemzetközi Büntetőbíróság

2009 júniusában Manuel Zelaya elnök katonai puccs következtében elveszítette elnöki pozícióját, és az ország elhagyására kényszerült. A puccs végrehajtásáért felelős fegyveres erők semmiféle nyilvános magyarázatot nem adtak az okot illetően, de a Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta a merényletet, hogy a Zelaya által indítványozott alkotmánymódosítás – mely heves ellenzéki reakciót váltott ki – valójában az államfő személyes érdekeit szolgálja, és hivatali idejének meghosszabbítására irányul. A Costa Ricába száműzött elnök tagadta a vádat és illegálisnak nevezte a puccsot.

Zelaya elnök helyét ideiglenes jelleggel Roberto Micheletti, a nemzeti kongresszus elnöke vette át. A puccsot követő politikai zűrzavarban ellenzéki tisztogatások kezdődtek és jelentősen megnövekedett az erőszak, a drogkereskedelem és a különböző bűnügyi csoportok tevékenysége Hondurasban, ami felkeltette a Nemzetközi Büntetőbíróság figyelmét.

Így a Bíróság 2010 novemberében előzetes vizsgálatokba kezdett az ország területén, aminek során az idei évben az Ügyészség megállapította, hogy a bűntények megnövekedett száma elsősorban nem a 2009-es eseményekből, hanem régebbre visszanyúló strukturális problémákból fakad, mint például a gyenge igazságszolgáltatási rendszer és a társadalom egyes részeinek marginalizálódása. Ezen kívül a Bíróság arra sem talált bizonyítékot, hogy a bűncselekmények egy nagyszabású, szisztematikus – a polgári lakosság ellen intézett – támadás részét képezik, így ez esetben nem beszélhetünk emberiség ellen elkövetett bűntettekről.

Ennek fényében a közép-amerikai országban elkövetett bűncselekmények a Bíróság hatáskörén kívül esnek, így a Bíróság az ügyet illetően lezárta vizsgálatait és befejezte tevékenységét Hondurasban.