Bolgár választások: Moszkva is beszállt a küzdelembe

Vasárnap, október 25-én helyhatósági választásokat tartanak Bulgáriában, egyben arról is szavaznak a bolgárok, hogy választások és népszavazások során legyen-e elektronikus szavazás a jövőben. A választás kétfordulós lesz és ez lesz az első preferenciális szavazás. A választásra jogosultak száma 6 363 000 fő, akik az ország 12 314 választókörzetében szavazhatnak, 294 ponton külföldről is leadhatják szavazatukat. A nagyvárosokban, Szófiában, Plovdivban és Várnában öt szavazati lapot kell majd a szavazónak kitölteni: települési, térségi és városi polgármesterekre, képviselőkre, illetve az elektronikus választás referendumára. A kisebb településeken csak három szelvényt kell a polgároknak kitölteni. Péntektől kampánycsend van érvényben. Vasárnap Bojkó Boriszov kormányfő a szavazata leadása után azonnal Brüsszelbe repül az Európai Bizottság által összehívott legfelsőbb szintű értekezletre.

A választás érdekessége, hogy alig folyt kampány, szinte mindegyik párt a status quo-ban érdekelt. Az önkormányzatok problémái alig kerültek szóba. A rendőrség eddig száz embert tartóztatott le választók szállítása, illetve szavazatok vásárlása miatt. További ezer főt terveznek őrizetbe venni a választások tisztaságának megőrzése érdekében.

A legnagyobb kormánypárt, a jobboldali GERB szeretné megtartani a még négy éve, a korábbi kormányciklusban megszerzett 27 megyeszékhelyből 14, illetve a bolgár főváros és a nagyvárosok irányítását. Kampánytémájuk az uniós források felhasználásával készült autópályaszakaszok, létesítmények átadása, szalagvágása. A Boriszov vezette pártnak nem csak arra kell vigyáznia, hogy ne ébressze fel a szunnyadó elégedetlenséget az unió legszegényebb országában, hanem arra is, hogy ne nyerje túl magát, mert akkor az összes többi párt összefoghat ellene. Nem felejtette el azt a keserű leckét, amikor 2013 nyarán megnyerte a rendkívüli választásokat, de a bolgár parlament legerősebb pártjaként ellenzékbe kényszerült. Pénteken a nyugdíjasoknak Boriszov 40 leva (6000 forint) egyszeri támogatást ígért karácsonyra.

A bolgár szocialisták abban érdekeltek, hogy minél kisebb legyen a választói aktivitás, hogy leplezzék pártjuk mélyrepülését. Feledtetni akarják a 2013 februárjában megbuktatott első Boriszov-kormány utáni dicstelen kormányzásukat. Másfél év alatt a szocialisták, a török liberálisok és az ultranacionalista Ataka párt külső támogatásával létrejött kormánykoalíció kül- és belpolitikai téren is hibát hibára halmozott. Kormányzásukat egy éve az orosz érdekek kiszolgálása miatti amerikai fellépés, illetve a KTB bank összeomlása buktatta meg. A betétesek kártalanítása miatt az unió legszigorúbb költségvetési politikájáról híres Bulgáriában a költségvetés hiánya 2014-ben meghaladta a GDP 5,8 százalékát.

A politikai mérleg nyelve szerepét betöltő Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért török liberális párt szintén az alacsony választói aktivitásban érdekelt. Az Oresarszki-kormányban betöltött szerepük miatt nem tudnak új szavazókat megnyerni, megfelelő alkupozíciókra törekszenek. A szélsőséges Ataka pártelnöke, Volen Sziderov nagy politikai túlélő. Drága kampánypénzek fizetése helyett részegen tett garázdaságaival kelti fel magára a média figyelmét. Ezzel nem tudja növelni táborát, de a saját kemény magjának ez tetszik, és ezzel legalább őket egyben tudja tartani.

A jelenlegi kormánykoalícó tagjai közül a Reformszövetség, a GERB vetélytársaként léphet fel az önkormányzati választásokon, ilyekeznek választóik elől a belső ellentmondásaikról elterelni a figyelmet. A Hazafias Front azt ígéri, hogy nem engedi sehol sem befogadni a menekülteket. A szocialista pártból kiszakadt Georgi Parvanov vezette ABV párt a baloldali szavazókat reméli megszólítani.

A pártoknak érdekük, hogy ne keltsenek nagy zajt maguk körül, inkább háttéralkukat kötnek egymással.

A szürkének és unalmasnak tűnő választási küzdelembe hirtelen Moszkva is bekapcsolódott, offenzívát indítva a bolgár kormány ellen. Ennek hatására újra összecsapnak a balkáni országban a hagyományosan oroszbarát és az oroszfób erők.

Egy fővárosi bolgár szocialista képviselőjelölt orosz zászlóval kampányol, de az Ataka soraiban is akadt olyan képviselő, aki egyenesen Putyin képét tűzte ki választási plakátjára.

Egy korábbi felmérés szerint a bolgár lakosság közel fele szimpatizált Oroszországgal, főleg a mai hatvanasok nemzedékében. Még ha ez az arány Oroszország krími annektálása óta csökkent, egy párt sem mehet szembe a lakosság oroszbarát érzelmeivel.

Ezt Bojkó Boriszov is nagyon jól tudja, ezért más nyelven beszél a Nyugat felé és más nyelven beszél a hazai környezetben. A hónap elején még azt nyilatkozta, hogy ha nem buktatták volna meg az első kormányát, a Déli Áramlat már rég épülne. Ugyanakkor az Amerikai Kereskedelmi Kamara emlékülésén amerikai üzletemberek előtt 12-én a következőket mondta: „Nem lehetünk csak akkor együtt, amikor ebédelünk, a problémáknál is együtt kell lennünk. Egyek vagyunk, különben nem beszélnék róla. A Hezbollahot terrorszervezetnek ismertük el, három nagy orosz engergiaprojektet (Burgasz–Alexandropulosz kőolajvezetéket, a Belene atomerőművet, a Déli Áramlatot) állítottunk le, megállítottuk az orosz repülőket (Szíria felé – szerkesztői megjegyzés) a tenger felett. Mi ez, ha nem partnerség?”

Erre reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy Boriszovnak szégyellnie kell magát választói előtt, hogy amerikai érdekek miatt állította le a közös orosz-bolgár energiaprojekteket, amire a  bolgár kormányfő így válaszolt: „Nem szégyellik magukat az oroszok, hogy nekünk árulják Európában a legdrágább gázt”?

Egy politológus szerint azért adják az oroszok olyan drágán a gázt, mert ebből kell eltartaniuk a többezer főnyi volt orosz titkosszolgálati ügynököt, akik még ma is kulcspozícióban vannak a bolgár politikában és a gazdaságban.

Újabb olaj volt a tűzre, hogy a héten csütörtökön aláírták a lengyel-bolgár megállapodást, mely szerint Lengyelország fogja karbantartani a bolgár légierő MiG-29-es vadászgépeit. Moszkva szerint Lengyelországnak nincs erre sem joga, sem technológiája ehhez. A Kreml azt fontolgatja, hogy megtámadja a szerződést, illetve a bolgár vadászgépeket a jövőben leselejtezettnek fogja tekinteni.