Az Egyesült Államok szerepe a menekültügyben

Az utóbbi hetekben minden országban kiemelt figyelemmel kezelték az Európába áramló migránsokról szóló híreket és az uniós tagállamok erőfeszítéseit a probléma megoldására. Ezzel szemben viszonylag kevés szerep jutott az Egyesült Államoknak, annak ellenére, hogy a világ egyik vezető hatalma és a jelenlegi krízisállapot globális kihívást jelent. Mindössze 1500 szír migránst fogadott be négy év alatt a konfliktus kitörése óta és a nagyobb szerepvállalásra való törekvésük is csekélynek tűnik első látásra az Európai Unió részvételéhez viszonyítva.

Szeptember 10-én Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy 10 ezer szír menekültet fogadnak a következő költségvetési évben, mely idén októberben veszi kezdetét. Annak ellenére, hogy ez a szám lényegesen magasabb az eddiginél, így is éles kritikák érik az USA-t. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 65 ezer fő befogadását indítványozta az Egyesült Államok felé, melynek megvalósítását 14 amerikai szenátor is kérvényezte májusban Obama elnöktől. Chris Murphy demokrata szenátor meglátása szerint irreális, hogy míg Németország várhatóan 800 ezer migráns letelepedését teszi lehetővé az év végéig, addig az USA mindössze 1500 embernek nyújtott segítséget négy év alatt.  Az Egyesült Államok világpolitikai és világgazdasági súlyát tekintve elengedhetetlen lenne szerepvállalása a konfliktusban, különös tekintettel arra, hogy a Szíriában kialakult krízist az ENSZ korunk egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájának tartja. Ennek fényében érdemes megvizsgálni miért nem vállal nagyobb szerepet Amerika a jelenlegi helyzetben. 

Az egyik legkézenfekvőbb indok a földrajzi távolság. A Közel-Keletről más arab államok és Törökország, az európai uniós országok közül pedig Görögország, Olaszország és Magyarország a legkönnyebben megközelíthetők az új otthont keresők számára. Az USA és Ausztrália elérése lényegesen több időt és pénzt igényelne, ha egyáltalán megvalósítható lenne számukra. 

Másodsorban az ország számára az elsődleges érdek az Egyesült Államok és az állampolgárok biztonságának védelme. Amerika átvilágítási rendszere rendkívül komplex és az elbírálási folyamat 18 hónaptól két évig terjedhet. Az ország nem képes több tízezer embert befogadni egyszerre, különben nőne a nemzetbiztonsági kockázat, hiszen képtelenek lennének ennyi embert alaposan átvizsgálni. Ezen kívül hosszabb időre és kibővített anyagi forrásokra lenne szükség, hogy felkészüljenek a menekültek fogadására. Ebből a térségből különösen veszélyesnek ítélik a migránsok letelepítését, hiszen bárki kapcsolatba kerülhetett terrorista csoportokkal. Akiről kiderül, hogy valamilyen formában érintkezett gyanús személyekkel, az nem kaphat menedékjogot az USA-ban.

Aggályaik nem alaptalanok, hiszen világszerte sokan csatlakoznak az Iszlám Államhoz, köztük Amerikából is. A befogadásra váróknak bizonyítaniuk kell, hogy soha semmilyen formában nem kerültek kontaktusba szélsőséges csoportokkal. Az idei évben módosították a szigorú megkötést: akik elenyésző mértékben nyújtottak anyagi támogatást terrorizmus közeli személyeknek azok kaphatnak menedékjogot, ha az átvilágítás is indokoltnak találja. Az új rendelet által 97 főről 197-re emelkedett a havonta befogadott szír menekültek száma idén júniusra, ám ez még mindig nagyon alacsonynak mondható.

Washingtonban nem csupán a letelepítendő szír menekültek számát illetően vannak jelentős nézeteltérések a demokraták és a republikánusok között, hanem az Egyesült Államoknak a Közel-Kelet destabilizálódásában játszott szerepével kapcsolatban is. A 2001. szeptember 11-én zajlott események következményeként George W. Bush elnöksége alatt megindított háborúk Irakban és Afganisztánban kétség kívül hozzájárultak a térség problémáihoz, bár nem megállapítható milyen mértékben, ugyanis egy másik fontos tényező is szerepet játszott a jelenlegi krízis kialakulásában, mégpedig az arab tavasz kirobbanása 2011-ben. Mivel a menekülők jelentős része Szíriából, Irakból és Afganisztánból származik, mely területek gondjaiért ők is felelősek, így még inkább indokolt lenne befogadásuk. 

Az USA globális és regionális kvótákat állapít meg minden évben a befogadható migránsok számát illetően: 2015-re a Közel-Keletről és Észak-Afrikából betelepíthető menekültek számát 33 ezer főben állapították meg. A kialakult válságos helyzetre reagálva az összesített 70 ezres limitet 5 ezer fővel bővítik ki a következő költségvetési évre. Ugyanakkor az idei évben 340 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet Európában és David Cameron brit miniszterelnök 20 ezer szír menekült befogadását jelentette be. Ezekhez az adatokhoz viszonyítva az Egyesült Államok kisebb szerepet vállal az ügy megoldásában, mint az várható lenne, különösen figyelembe véve, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 130 ezer szír menekült befogadását kérte a világ kormányaitól 2016 végéig. Vitathatatlan, hogy az USA részéről elengedhetetlen lenne növelni a menedékjogot elnyerő migránsok arányát, nem csupán vezető szerepe és felelőssége miatt, hanem emberi jogi megfontolásból is.