Francois Hollande európai víziója

Hat nappal a görög válság lezárása után Francois Hollande a Vasárnapi Újság hasábjain egy közös kormánnyal és fiskális politikával rendelkező eurózóna lehetőségét vázolta fel. Azonban Dominique Strauss-Kahn figyelmeztet, hogy a Görögországgal kötött megállapodás az európai szolidaritás elárulása és egy egész nép megalázásához vezet.

Francois Hollande a görög válságban elért diplomáciai sikerén felbuzdulva – tudniillik Franciaország akarta leginkább, hogy Görögország maradjon az eurózóna tagja – még mélyebb európai együttműködést vázolt fel a francia Vasárnapi Újság hasábjain. A francia köztársasági elnök hat nappal a görög válság elkerülése után Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnökének a 90-ik születésnapjára írt véleménycikkében kifejtette, hogy Franciaország kész részt venni egy, az eurózóna országai által alkotott, „megerősített” szervezetben.

Véleménye szerint „az Európai Unió a héten újra meg tudta erősíteni az összetartását a görögökkel. (…) Az európai szellem érvényesülni tudott”. Majd kifejtette, hogy újra elő kell venni az egykori Európai Bizottság elnökének a gondolatát, miszerint szükség van egy eurózóna által irányított közös kormányra és egy hozzátartozó költségvetési politikára is, továbbá egy Parlamentre, mely biztosítja a demokratikus kontrollt a két intézmény fölött. Ehhez szükséges az eurózónában részt vevő országok részéről egy úgy nevezett „élcsapat”, melyek hajlandóak kezükbe venni az irányítást és megerősíteni, elmélyíteni az Európai Unió eddigi struktúráját.

Azonban míg Francois Hollande az egység és az elmélyülés lehetőségét látja a görög adósságválság (részleges) rendezésében, addig a Nemzetközi Valutaalap egykori elnöke, Dominique Strauss-Kahn – aki egészen a 2011-es New York-i botrányáig a francia Szocialista Párt egyik esélyes elnökjelölt befutója volt – erősen támadta Twitter bejegyzésében a görögök és a hitelezői között létrejött megállapodást.

A nagy port kavart bejegyzés a „Német Barátaim” címzéssel kezdődött. Itt üdvözölte, hogy megszületett a döntés, de kifejtette, hogy míg Francois Hollande kitartott, addig Angela Merkel, német kancellár semmilyen áron nem akart megegyezésre jutni a görögökkel. Véleménye szerint az igaz, hogy a megállapodással sikerült az, hogy elkerüljük a görögök kilépését az eurózónából (Grexit), de felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződésben lefektetett feltételek, meglehetősen rémisztőek Európa jövőjét illetően.

Szerinte egy ideológiai győzelem született a szélső baloldali kormány felett, melynek ára nem más, mint az Európai Unió szétaprózódása, fregmentációja. Az Unió ezzel hátat fordított az európai értékeknek és a Habermas-i állampolgári szolidaritásnak is. Véleménye szerint ahelyett, hogy a milliárdokat építésre használnánk, nem vagyunk képesek elfogadni a veszteségeket és mindig azt tartjuk szemlőtt, hogy hogyan lehet csökkenteni az államadósságot.

Továbbá figyelmeztetett arra is Dominique Strauss-Kahn, hogy minden egyes tagállamnak egy egységes Európára van szüksége, ugyanis egy megosztott kontinens túl kicsi, s így kevésbé tudja felvenni a kesztyűt az orosz nyomással szemben, továbbá az sem tartja elképzelhetetlennek, hogy akár még hűbéresei is lehetünk a saját szövetségesünknek, az Egyesült Államoknak, mely – véleménye szerint – akár már a közeljövőben is bekövetkezhet.