Menekültek: Magyarkanizsának nem kell befogadóközpont

Magyarkanizsán egyre több a Közel-Keletről érkező menekült, akik innen igyekeznek a zöld határon át mielőbb Magyarországra, onnan pedig Nyugat-Európába jutni. A főleg Irakból, Afganisztánból és Szíriából érkező menekültek, akik közé olykor-olykor becsöppen néhány afrikai is, újabban rendes autóbuszjáratokkal érkeznek, nem ritkán feleségestől, kisgyerekestől.

Van, hogy előbb Szabadkára mennek, de mivel az ottani határszakaszon igencsak megszigorították az ellenőrzést, újabb menetrend szerinti járattal egyszerűen kibuszoznak Magyarkanizsára és innen próbálkoznak átjutni a zöldhatáron.

Legtöbben csak egyetlen napig tartózkodnak a Tisza-parti városkában, de vannak „visszatérő vendégek” is, akiknek többszöri próbálkozás után sem sikerül átjutniuk a határon, mindig elkapják és visszahozzák őket. A főtéren néha csak alig tízen, olykor azonban akár ötvenen, hatvanan is vannak. A városháza előtti és a buszmegálló melletti park gyepszőnyegén és a padokon üldögélnek vagy heverésznek. Mivel kevés kivétellel csak a saját nyelvükön kommunikálnak, nem értekeznek a helybeliekkel, másokkal is alig. Legfeljebb a boltosokkal próbálnak kézzel-lábbal vagy éppen tört angollal szót érteni, hisz élelmet venniük kell, aztán a sok gyaloglástól a lábbeli is elkopik, a ruha is szakad, újra van szükségük. A minap még kerékpárt is vásárolt egyikük. A boltok mindenesetre jól járnak velük, de a közelben lévő vendéglők és pizzériák tulajdonosai sem panaszkodhatnak.

Egyelőre különösebb gondot nem okoznak. Kanizsa békés polgárai megtűrik, sőt sajnálják őket. Nyugodtak, csendesek, nem bántanak vagy molesztálnak senkit, tömeges jelenlétük azonban félelemkeltő. Ami leginkább zavaró, hogy szemétdombot hagynak maguk után, az eldobott ruhadarabok, nejlonzacskók, üres flakonok alapján nyomon lehet követni őket a határ felé vezető útjukon is, ahova estefelé, szinte vezényszóra indulnak el. Egy részének nyilván sikerül átjutni a schengeni határ túloldalára, majd onnan is tovább, nagyobb részüket azonban – ha nálunk nem, akkor a magyar oldalon – lefülelik és néhány nap múlva visszadobják Magyarkanizsára vagy Szabadkára.

A menekültáradat okozta gondokkal kapcsolatban a minap a magyarkanizsai városházán munkajellegű megbeszélésre ültek össze az ügyben érintett köztársasági, körzeti és önkormányzati illetékesek, a belügyi és igazságszolgáltatási szervek és a szociális intézmények vezetői. Az elfogadott határozatokról Lackó Róbert, a Községi Képviselő-testület elnöke tartott sajtótájékoztatót.

A napi 40-től 70 afganisztáni, iraki, szíriai és más országokból érkező, valamint a Magyarországról naponta visszatoloncolt feleannyi menekült ellenére Magyarkanizsán nincs ok a félelemre – mondta a testület elnöke.

– Pánikra nincs ok. Az elmúlt hónapokban egyetlen atrocitás sem történt, amit a menekültek okoztak volna a községünkben, persze a látvány és a jelenlétük mégis aggodalmat kelt. A helyi rendőrállomás minden idegent nyilvántartásba vesz, követi mozgását, így azt is tudja, kik azok, akik már sokadszor próbálnak átjutni a szerb-magyar határon. A községi önkormányzat fokozta a nyilvános helyek takarítását is, hogy a távozó menekültek után itt hagyott szemét ne csúfítsa városunkat. A rendőri intézkedéseknek köszönhetően a napokban már észrevehettük, hogy valamilyen szinten köztereinkről eltűntek vagy legalább megfogyatkoztak a menekültek, ami azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek itt.

Ennél többet a rendőrállomás nem tehet, mert emberi kapacitása nincs hozzá, és a törvényes rendelkezések sem tesznek mást lehetővé. A megbeszélésen meghozott határozatok éppen ezért elsősorban ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére irányulnak, annál is inkább, mivel azok nem önkormányzati, hanem köztársasági hatáskörbe tartoznak, ahogyan a helyi rendőrállomás megerősítése is.

– Mi azt kérjük a belügyminisztériumtól, hogy emberi és műszaki vonatkozásban is erősítse fel a magyarkanizsai rendőrállomást, hisz az jelenleg is csak a szükséges állomány 60 százalékával működik. Ilyen formában a napi munkafeladatok mellett képtelen teljesíteni a menekültáradatból eredő újabb feladatokat is. Másodsorban erősebb ellenőrzést kérünk a déli országhatárokon, ott, ahol ezek a menekültek bejutnak az országba, mert az is csökkentené azt a létszámot, ami hozzánk érkezik. A harmadik kérésünk az volna, hogy ne csak Kanizsára és Szabadkára deportálják vissza a Magyarországon elfogott határsértőket, hanem mások is viseljék ennek a nyakunkba szakadt gondnak a terhét – nyilatkozta Lackó Róbert.

A Községi Képviselő-testület elnöke, aki egyébként az állami szervekkel való együttműködés önkormányzati megbízottja is, elmondta még, hogy a megbeszélésen ismételten elutasították azt a korábban már kétszer elhangzott javaslatot, hogy a magyarkanizsai községben hozzanak létre egy befogadóközpontot a menekültek számára. A megbeszélés résztvevőinek értékelése szerint az ugyanis inkább fokozná a migránsok érkezését, a jelenlegi gondokat viszont nem oldaná meg.

A megbeszélésen elfogadott határozatokat még a hétfői nap folyamán eljuttatták a szerbiai belügyminisztérium illetékeseihez, abban a reményben, hogy országos szinten találnak valamilyen megoldást erre a problémára, amely nem csak Magyarkanizsának, hanem egész Szerbiának, sőt az Európai Uniónak is komoly fejtörést okoz.

A legfrissebb értesülések szerint Görögország irányából újabb nagy menekülthullám érkezése várható.