Költségvetési kiigazítást is kérnek Magyarországtól

Idén GDP-arányosan fél, 2016-ban pedig 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást javasolt Magyarországnak a szerdán elfogadott országspecifikus ajánlások részeként az Európai Bizottság. A testület 2015-re a középtávú költségvetési céltól való jelentős eltérés kockázatát látja hazánk esetében.

Idén öt pontban foglalta össze az Európai Szemeszter keretében Magyarországhoz címzett országspecifikus ajánlásait az Európai Bizottság. A 2015-ös évre szóló bizottsági ajánlások közül konkrétságát és súlyát tekintve kiemelkedik az a pont, ami idén a GDP 0,5 százalékának, 2016-ban pedig 0,6 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást javasol a magyar kormánynak a középtávú költségvetési célok elérése érdekében.

A Bizottság egyik szerdán elfogadott dokumentumában le is szögezi, hogy a hónap elején publikált 2015-ös tavaszi gazdasági előrejelzés alapján Magyarország 2015-ben a középtávú költségvetési céloktól való jelentős eltérést kockáztatja.

A Bizottság részéről a kormány felé megnyilvánuló költségvetési kiigazítási igény meglepőnek tűnhet a tavaszi előrejelzésben megjelent kedvező hiány- és növekedési prognózisok tükrében. Az előrejelzés ugyanakkor szűkszavúan már célzott arra, hogy a középtávú költségvetési cél eléréséhez szükséges strukturális egyenlegtől 2014-ben jelentősen elmaradt Magyarország. A következő két évre szóló 0,5, illetve 0,6 százalékos költségvetési kiigazítás ezért az elvárt strukturális egyenleg szavatolását szolgálná.

Magyarországot máskülönben nem fenyegeti jelenleg deficiteljárás a 3 százalékos hiányküszöb átlépése miatt, hiszen a számok, akárcsak az előrejelzések a következő két évben is az államháztartás hiányának további csökkenését, és 2 százalékos szinthez való közeledését jósolják. A költségvetési ellenőrzés területén meglévő markáns bizottsági hatáskörök miatt azonban a tagállamoknak illik komolyabban venni a fiskális ajánlásokat, mint azokat, amelyeket a makrogazdasági egyensúlyi hiányok kezelésére vonatkozó hatásköreinek birtokában tesz a Bizottság.

A kiigazításra tett bizottsági ajánlás nem teljesítésének forrásaink szerint maximum egy figyelmeztetés lenne az eredménye (a stabilitási és növekedési paktum preventív ágában), de emiatt semmiképpen sem indulhatna újabb deficiteljárás.

Az országspecifikus ajánlások második halmaza a reálgazdaság normális hitelezésének helyreállítására és a piaci alapú portfólió tisztítás útjában álló akadályok elhárítására irányuló lépésekre ösztönzi a magyar kormányt, amellyel szemben külön elvárásként fogalmazódik meg, hogy a bankszektorban megerősödött állami tulajdonrésszel összefüggő kockázatokat is jelentős mértékben csökkentse.

Az ajánlások harmadik pontja a torzító szektorspecifikus adók csökkentését, a szolgáltatási szektorban (így a kiskereskedelemben) az üzleti befektetések útjában lévő indokolatlan akadályok lebontását, az alacsony keresetűek adóterhelésének mérséklését, az adóelkerülés elleni harc folytatását, az adóbegyűjtés hatékonyságának javítását, a megfelelési költségek csökkentését szorgalmazza. A Bizottság továbbá a közbeszerzési rendszer struktúráinak a versenyt és az átláthatóságot előmozdító megerősítésére, és a korrupció-ellenes keret további erősítésére ösztönzi a kormányt.

Az ajánlások negyedik pontja a közmunkaprogramra elkülönített költségvetési forrásoknak az aktív munkaerőpiaci intézkedésekre való átirányítását sürgeti az elsődleges munkaerőpiacba való beilleszkedés elősegítésére. A szociális- és a munkanélküli segélyek „megfelelőségét” és az általuk lefedett kör kiterjesztését is fontosnak tartja Brüsszel.

Az ajánlások utolsó része a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mindenekelőtt a romák mainstream oktatási rendszerben való részvételének növelését, és az ilyen csoportoknak nyújtott képzési segítség javítását szorgalmazzák. További elvárás az oktatási rendszer különböző szintjei és a munkaerőpiac közötti átmenetet megkönnyítő intézkedések elfogadása, és az alapkészségek tanításának javítása.

A Bizottság országspecifikus ajánlásait még módosíthatják a Tanácsban, bár ez inkább kivételnek számít. Az ajánlások megjárják majd a pénzügyminiszteri tanácsot, utána júniusban az Európai Tanács elé kerülnek, mielőtt július elején a pénzügyminiszterek végleg elfogadnák azokat, lezárva a 2015-ös Európai Szemesztert.