Újabb 70 milliót ad az EU az új csernobili szarkofágra

A minszki megállapodás betartása még mindig inkább többnyire szándék, mint politikai realitás – jelentette ki a hétfői kijevi EU-ukrán csúcsot követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság további 70 millió euró pénzügyi támogatással járul hozzá a csernobili atomerőmű 4-es blokkját borító szarkofág köré építendő szigetelő burok költségeihez.

A februárban aláírt minszki megállapodás (maradéktalan betartatása) még mindig többnyire kívánság és nem politikai realitás – ismerte el hétfőn Kijevben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ukrán elnökkel és kormányfővel tartott EU-ukrán csúcstalálkozót követően.

A minszki megállapodás végrehajtása állt a Tusk-Juncker duó kijevi megbeszéléseinek középpontjában, ami az első ilyen legfelső szintű találkozó volt az EU-ukrán társulási megállapodás aláírása és a Krím elcsatolása, valamint a kelet-ukrajnai harcok kitörése óta.

Az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozót követően közölte, egyetértettek abban, hogy a minszki megállapodás teljes körű végrehajtása kínálja továbbra is a legjobb esélyt a válság politikai megoldása felé való elmozdulásra. Donald Tusk hangsúlyozta, hogy miközben a februári megállapodás óta csökkent az erőszak szintje, a tűzszünetet napi szinten megsértik és az EBESZ még mindig nem képes ellenőrizni a nehézfegyverzet kivonását. Ráadásul „mély aggodalommal töltenek el bennünket azok az információk, melyek szerint még mindig fegyverek áramlanak be Kelet-Ukrajnába” – tette hozzá az Európai Tanács lengyel elnöke.

Tusk leszögezte, hogy az EU folytatni fogja a konfliktus rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket. Emlékeztetett rá, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók és korlátozó intézkedések feloldásának a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtása az előfeltétele. Egyúttal arra sürgette az Orosz Föderációt, hogy teljesítse vállalt kötelezettségeit, ami magába foglalja az orosz haderő és hadifelszerelés kivonását, valamint a foglyok, köztük a Moszkvában fogságban tartott ukrán pilóta és képviselő Nadia Savcsenko szabadon bocsátását.

Tusk és vendéglátója, Petro Porosenko is célzott rá, hogy a találkozón megvitatták azt az ukrán kérést, hogy az EU békefenntartókat küldjön a Donbassz-medencébe a tűzszüneti megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére és a szembenálló felek elválasztására. Ez azonban egyelőre nincs a napirenden – hűtötték le a kedélyeket a brüsszeli vendégek. „Nem lesz könnyű, de megvizsgáljuk” – mondta Tusk. Az EU ugyanakkor kész arra, hogy lehetőség szerint minél előbb egy polgári missziót küldjön a helyszínre a helyzet felmérésére.

Az ukrán elnök külön is kitért az ukrán állampolgárok EU-ba történő vízummentes beutazásának kérdésére. Közölte, hogy a Bizottság május 12-én egy tényfeltáró missziót küld Kijevbe a vízumkönnyítési akciótervben az ukrán fél által tett vállalások teljesítésének felmérésére. Ezt követően Porosenko szerint további konzultációk lesznek annak megállapítására, hogy Ukrajnának milyen intézkedéseket kell végrehajtania 2015 végéig. Egy szó, mint száz: úgy tűnik, hogy a május 21-22-i rigai keleti partnerségi csúcson még nem várható bejelentés az ukrán vízummentességről.

Petro Porosenko kérdésre válaszolva emlékeztetett az uniós szerződés 49-ik cikkére, miszerint az EU-tagság perspektívája minden európai ország számára elvileg nyitva áll. Ehhez azonban teljesítenünk kell az összes releváns feltételt – tette hozzá, hosszasan sorolva, hogy az új kormány négy hónapja alatt milyen sok és mennyire fontos reformokat fogadott el az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására, a korrupció letörésére és a megfelelő üzleti környezet létrehozása érdekében.

Jean-Claude Juncker, bizottsági elnök az ukrán EU-tagságra vonatkozó kérdésre válaszolva, csupán annyit mondott, hogy „Ukrajna az európai család része” és „nem azonnali kérdésről van szó”.

Juncker ugyanakkor nem jött üres kézzel Kijevbe, és közölte, hogy az EU 70 millió euróval megnöveli a csernobili atomerőmű biztonságossá tételéhez nyújtott hozzájárulását. Az EU így összességében már több mint 600 millió eurónyi pénzügyi kötelezettségvállalást tett az 1986-os nukleáris katasztrófa következményeinek felszámolását célzó különböző projektekre.

A legújabb, 70 milliós adományt annak a záró buroknak a megépítésére fordítják, ami az 1986-os katasztrófa után a megsemmisült 4-es blokk köré sebtében felhúzott szarkofágot fogja borítani. Az új biztonságos kupola építési munkálatai 2010-ben kezdődtek a francia cég által vezetett NOVARKA konzorcium kivitelezésében. Az építési munkálatok a Bizottság szerint előrehaladott állapotban vannak. A tervek szerint 2017 közepe körül csúsztatják majd rá az új burkot a régi szarkofágra. Ez legalább száz évre megoldást jelenthet a biztonsági problémára, ami idő alatt előkészíthetik a megsérült reaktor kezelését célzó jövőbeli intézkedéseket.

A projekt teljes költsége durván másfél milliárd euró. Ebből még 615 millió euró hiányzik. Egy Londonban április 29-én az EBRD és a G7-ek égisze alatt összeülő felajánlási konferencia a hiányzó összeget hivatott előteremteni. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ebből az alkalomból készül bejelenteni újabb, ezúttal 350 millió eurós hozzájárulását. Az eddig 420 millió eurót folyósító uniós tagállamok mellett az USA, Oroszország, Kína, Japán és Kanada is a donorok közé tartozik.