Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A minszki békemegállapodás végrehajtásához kötötték csütörtökön az EU tagállamainak vezetői az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldását. Az Európai Tanács egyúttal jóváhagyta az Energia Unió létrehozását célzó stratégiát, amely magába foglalja a külső országokkal kötött gázmegállapodások átláthatóságának növelését.
A februári minszki békemegállapodás végrehajtásától teszik függővé az Oroszországgal szemben tavaly július végén bevezetett gazdasági szankciók feloldását – erről döntöttek csütörtökön, csúcstalálkozójuk első napján az EU-tagállamok vezetői. „A gazdasági szankciók időtartama egyértelműen a minszki megállapodás végrehajtásától függ, szem előtt tartva azt, hogy ennek csak 2015 vége a határideje” – ismertette az Európai Tanács által jóváhagyott szöveget Donald Tusk, a testület elnöke.
Az elnök leszögezte, hogy ebből egyértelműen az következik, hogy „a gazdasági korlátozó intézkedéseket egészen addig fenn kell tartania az EU-nak, ameddig a minszki egyezmény rendelkezéseit maradéktalanul végre nem hajtják”.
Tusk a csúcsvacsorán ismertette a szankciókról szóló szöveg javaslatát, amit előzőleg a minszki egyezmény két európai konstruktőrével, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia köztársasági elnökkel egyeztetett. Ez a megfogalmazás azoknak az országoknak a vezetőit is kielégíti, amelyek túl korainak tartották bármiféle hivatalos döntés meghozatalát a szektorokat sújtó büntetőintézkedések meghosszabbításáról.
Gyakorlatilag azonban a minszki egyezmény teljes betartásához kötésével az év végéig megelőlegezték a gazdasági szankciók fenntartását anélkül, hogy erről formális döntést hoztak volna. „A szükséges döntéseket a következő hónapokban fogadják el (a vezetők)” – áll a közleményben. Erre legkorábban a júniusban esedékes EU-csúcson kerülhet sor, ha csak a kelet-ukrajnai helyzet alakulása mást nem indokolna, beleértve a szankciók fokozását vagy akár az enyhítését is.
Az állam- és kormányfők csütörtökön az Európai Bizottság által február végén előterjesztett energia uniós stratégiát is jóváhagyták, kijelölve a projekt létrehozására irányuló első lépéseket. Miközben a jóváhagyás az Energia Unió mind az öt vetületének, az energiabiztonságnak, a teljesen integrált európai energiapiacnak, az energiahatékonyságnak, a gazdaság dekarbonizációjának, továbbá a kutatásnak és az innovációnak szólt, a vezetők a vita során elsősorban két aspektusra, az energiabiztonságra és a belső piacra összpontosítottak.
A Magyarországot talán legközelebbről érintő kérdésben, a gázszerződések átláthatóságának ügyében végül olyan kompromisszumos szöveget fogadtak el, ami láthatóan senkinek nem köti meg a kezét akkor, amikor az Európai Bizottság később előterjesztendő jogszabályi javaslatáról megkezdik majd a tárgyalásokat.
A nyilatkozat vonatkozó része szükségesnek mondja, hogy minden külső szállítókkal kötendő gázbeszerzési megállapodás megfeleljen az uniós jogszabályoknak, „mégpedig az ilyen megállapodások átláthatóságának növelésével és az uniós energiabiztonsági rendelkezéseknek való megfelelésük biztosításával. A nyilatkozat több tagállam aggodalmára reagálva azt is leszögezi, hogy a kereskedelmi gázszállítási szerződések esetében garantálni kell a bizalmas üzleti adatok védelmét.
„Az EU vezetői úgy döntöttek, hogy valamennyi gázszerződésnek – legyen szó kormányok vagy cégek által aláírtakról – meg kell felelniük az uniós jognak, átláthatóbbnak kell lenniük és nem gyakorolhatnak negatív hatást Európa energiabiztonságára. A részleteket jogszabályi javaslatában a Bizottság fogja majd kidolgozni” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Donald Tusk.
Az állam- és kormányfők abban is egyetértettek, hogy megvizsgálják, hogy az európai cégek önkéntes alapon miként tudnák egyesíteni erejüket és földgázt vásárolni külső szállítóktól.
Az Európai Tanács elnöke emlékeztetett rá, hogy az Oroszországgal kötött legtöbb kétoldalú gázszállítási megállapodás hosszú távra, időnként 20 évnél is hosszabb időre szól. „Ez egészségtelen lehet, mind a biztonságunkra, mind a piacainkra nézve. A gázszerződéseknek a gazdaságról, az üzletről kell szólniuk. Nem szabad, hogy politikai fegyverként használják ezeket” – húzta alá Donald Tusk.
A vezetők által elfogadott szöveg hangsúlyozza, hogy maradéktalanul végre kell hajtani és szigorúan be kell tartatni a meglévő energiaszabályokat.
A Visegrádi Négyek, amelyek közül hárman, Magyarország, Csehország és Szlovákia erős fenntartásokat hangoztatott a csúcs előtt a kereskedelmi gázszerződések átláthatóságának növelésére vonatkozó elképzelésekkel szemben, egyeztetett álláspontot képviselt az energiavitában. Ezt a V4-ek soros elnökeként Robert Fico szlovák miniszterelnök fejtette ki, magyar kollégája, Orbán Viktor nem szólt külön hozzá a vitához.
Donald Tusk eredeti elképzelése az volt, hogy elvi megállapodás szülessen a kormányok és a cégek által külső szállítókkal kötött gázszerződések előzetes normakontrolljáról. Ez végül így kimondottan nem szerepel a szövegben, de határozott utalás van az uniós jogszabályoknak való megfelelésre és a megállapodások átláthatóságának a növelésére is.
Kitekintő / Bruxinfo.eu
