EU: semmi előrelépés nincs a foglalkoztatás terén

A kibocsátás-csökkentésben, a megújuló energiák részarányában, továbbá az oktatás és a kutatás területén közeledett, a foglalkoztatásban és a szegénység terén viszont távolodott az Európai Unió az elmúlt öt évben az EU2020-as gazdasági stratégia célkitűzéseihez –árulják el legfrissebb statisztikák.

Erősen közepes mérleget mondhat magáénak az Európai Unió közel „féltávnál” az EU2020-as gazdasági modernizációs stratégia célkitűzéseinek teljesítésében.

Az Eurostat által hétfőn közzétett adatokból az derül ki, hogy miközben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában és a megújuló energiaforrások részarányának növelésében az Unió 2008 óta nagy előrelépést tett a 2020-as célok elérése felé, és az oktatásnál is javult a mérleg, addig a kutatásnál és fejlesztésnél csak korlátozott az előrelépés, a foglalkoztatási és szegénységcsökkentési célok esetében pedig még távolodott is Európa a saját célkitűzéseitől.

Emlékezetes, hogy a 2010-ben átdolgozott gazdasági modernizációs stratégia öt fő területen határozott meg számszerű célokat, amelyeket az EU egészének 2020-ra el kellene érnie. Az általános foglalkoztatás szintjét a 2008-as 70,3 százalékról az évtized végéig 75 százalékos szintre vinné fel a közösség. Ehhez képest a súlyos gazdasági és pénzügyi válság következményeként a legutolsó rendelkezésre álló 2013-as adatok szerint 68,4 százalékon állt az EU, ami visszaesés a 2008-as szinthez képest.

Az EU2020-as stratégia egy másik kiemelt célszáma a szegénység és a társadalmi kirekesztés által sújtott uniós polgárok számának 20 millióval való csökkentését irányozta elő. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a 2008-as 116,6 milliós szegénységi mutatót 96,6 millió főre kellene leszorítani az évtized végéig. Ehhez képest 2013-ban már 121,4 millió embert fenyegetett az EU-ban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Azaz úgy tűnik, hogy ezt a célt is nehéz lesz határidőre teljesíteni.

A K+F esetében az EU 2020-ra a GDP-arányosan 3 százalékos költést irányozta elő a 2008-as 1,85 százalékos szintről. És bár itt 2013-ra pozitív irányú volt az elmozdulás, a 2,02 százalékos erőfeszítés eléggé korlátozott előrelépést mutat.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának lefaragásában ellenben jelentős lépést tett az Európai Unió a 2020-as 20 százalékos cél felé (itt az a cél, hogy 1990-hez képest 20 százalékkal csökkenjen a CO2 kibocsátása). Ehhez már 2012-ben is meglehetősen közel állt az EU, 2014-ben pedig már -19 százalék volt a csökkentés, azaz itt a 2020-as cél túlszárnyalására lehet számítani. Mondani sem kell, ebben is nagy szerepet játszott a válság, aminek következtében visszaesett a gazdaság kibocsátása és így a szennyezés is.

A megújulók esetében is eléggé magabiztosan menetelt az EU a 20 százalékos részarányról szóló cél felé. Itt az eddigi utolsó, 2012-es adat szerint 14,1 százalékra sikerült felsrófolni a zöldenergia részarányát.

Bíztatóan közelít a két kiemelt oktatási célhoz is az EU. A korai iskolaelhagyók lakosság egészéhez viszonyított arányát 10 százalékban jelölte meg kívánatos célként az EU2020-as stratégia. 2008-ban ez az arány még 14,7 százalék volt, ami 2013-ra már 12 százalékra csökkent, kedvező kilátásokat tartogatva a határidő lejártáig hátralevő hét évben.

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők (30-34 éves korosztályban) arányát 40 százalékra szeretné növelni az Unió 2020-ra a 2008-as 31,2 százalékos szintről. 2013-ban már majdnem elértük a 37 százalékot, ami kedvező előrehaladásról tanúskodik.