Athén engedett és sikert kiált

Megállapodás jött létre pénteken este az európai partnerek és Görögország között a görög támogatási program négy hónappal történő meghosszabbításáról, ezen idő alatt a program felülvizsgálatának befejezéséről és egy jövőbeli új megállapodás kitárgyalásáról. Ha az athéni kormány által hétfőn átadandó első reformterv elnyeri az intézmények tetszését, még a jövő héten formalizálhatják a hosszabbítást. „Görögország eléggé el volt szigetelve, ennek az elszigetelődésnek mától vége van”– jelentette ki a görög pénzügyminiszter, sikerként beállítva az eredményt.

Harmadik nekifutásra sikerült közös nevezőre jutniuk péntek este az európai partnereknek az athéni kormánnyal a február 28-án kifutó görög támogatási program négy hónappal történő meghosszabbításáról és a további teendőkről. A megállapodás – ami egyelőre feltételes – legalábbis egy időre véget vethet az eurózónából való görög kilépésről szóló találgatásoknak és stabilizálhatja a helyzetet a hellén államban, amely erősödő pénzügyi nyomás alá került az elmúlt napokban.

Az Eurócsoport által több órás tárgyalás után kiadott közleményből arra lehet következtetni, hogy Athénnek a további pénzügyi támogatásáért cserébe bele kellett mennie minden európai partnerek által támasztott lényeges elvárásba, miközben az adott költségvetési korlátok között némi mozgásteret élvezhet majd a versenyképesség helyreállítását célzó reformok megválasztásában.

Janisz Varufakisz pénzügyminiszter és kormánya, amely még néhány napja hallani sem akart a régi program meghosszabbításáról, most éppen ezt kérte és kaphatja meg európai hitelezőitől, akik egytől-egyig az euróövezet tagjai. Az Eurócsoport által tudomásul vett görög hosszabbítási kérelem ugyan nem az új kormány által elutasított memorandumra, hanem a pénzügyi támogatási megállapodásra hivatkozik (angol rövidítése MFAFA), amelynek azonban szerves része a memorandum is. Varufakisz sajtótájékoztatóján mégis azt mondta, hogy Athén nem a memorandumot vállalta fel, hanem valójában egy új lapot nyitott, amelynek következő fejezeteit az előző görög kormányoktól eltérően már „társszerzőként” ő is jegyezni fogja.

Az Eurócsoport közleménye leszögezi, hogy a hosszabbítás célja a február 28-án lejáró támogatási program „felülvizsgálatának sikeres befejezése a jelenlegi megállapodás feltételei alapján”, a meglévő rugalmasság kihasználásával, amit a görög hatóságok és az intézmények (az Athén által elutasított trojka új kódneve) közösen fognak megejteni. A közlemény azt is leszögezi, hogy a négyhónapos hosszabbítást egy esetleges jövőbeli, új megállapodás kitárgyalására is ki kell használniuk a feleknek. Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke – az európai-görög alku fő konstruktőre – egy kérdésre válaszolva nem zárta ki, igaz nem is erősítette meg, hogy ezek a tárgyalások egy harmadik görög program elfogadásával végződhetnek.

Mint ismeretes, a fenti alapelveknek a leszögezését Németország a tárgyalások folytatása előfeltételének tekintette. A felek által a helyes irányba tett első lépésként aposztrofált péntek esti megállapodásban az is szerepel, hogy a görög kormánynak legkésőbb hétfőig át kell adnia a reformintézkedések első, nem kimerítő listáját, amit ha az intézmények eléggé átfogónak és elfogadható alapnak találnak a felülvizsgálat sikeres lezárásához, akkor a tagállamokban elindul a hosszabbítás ratifikációjához szükséges procedúra, ami előreláthatóan még február 28., vagyis a program lejárata előtt befejeződhet. Ezáltal biztosítva lenne, hogy Görögország ne maradjon védőernyő nélkül.

A görög kormánynak a következő hullámban, legkésőbb április végéig részletesen ki kell majd bontania a most csak vázlatosan ismertetendő reformprogramot, amire a felülvizsgálat keretében az Eurócsoportnak is rá kell majd bólintania. A sikeres felülvizsgálat az előfeltétele a görögök számára a régi pénzügyi mentőcsomagból még elérhető 1,8 milliárd euró és az Európai Központi Bank által a görög államkötvények eladásán 2014-ben realizált nyereség (további 1,9 milliárd euró) átutalásának.

A tagállamok vélhetően német kezdeményezésre úgy döntöttek, hogy a görög bankok újratőkésítésére készenlétbe helyezett 10,9 milliárd eurót az erre a célra létrehozott görög alapból visszahelyezik a görög hiteltranzakciókat lebonyolító alapba, az EFSF-be. A pénz szükség esetén továbbra is a görög bankok rendelkezésére áll, de átutalásáról csak az egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) dönthet. Dijsselbloem elárulta, hogy a döntés mögött az a félelem állt, hogy a görög kormány esetleg saját céljaira használná fel a feltőkésítési alapot. A görög pénzügyminiszter ugyanakkor sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy ez a szándékukban állt volna.

A közlemény leszögezi, hogy a görög hatóságok megismétlik a kötelezettségvállalásukat arra vonatkozóan, hogy valamennyi hitelező felé maradéktalanul és határidőre teljesíteni fogják fizetési kötelezettségeiket.

Az athéni kormány arra is ígéretet tett (ez is egyike volt a német kormány követeléseinek), hogy tartózkodni fog olyan intézkedések visszafordításáról és politikák, illetve szerkezeti reformok egyoldalú megváltoztatásától, amelyek negatív hatást gyakorolnának a fiskális célkitűzésekre, a gazdaság talpra állására vagy a pénzügyi stabilitásra. Magyarán: ha változtatnak is valamin, akkor azt kizárólag az intézményekkel (a trojkával) egyetértésben tehetik meg és csak úgy, hogy az intézkedések költségvetési hatásai semlegesek maradjanak.

A pénteken elfogadott szövegben a görög hatóságok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy biztosítani fogják „a megfelelő elsődleges költségvetési többleteket” vagy az adósság fenntarthatósága szempontjából szükséges pénzügyi intézkedéseket az Eurócsoport 2012. novemberi közleményével összhangban. Az intézmények pedig a 2015-ös évre vonatkozó elsődleges többletnél figyelembe fogják venni az ezévi gazdasági körülményeket.

Az Eurócsoport elnöke a találkozó után úgy vélte, hogy sikerült megtenni az első lépést a bizalom helyreállítása felé. Janisz Varufakisz elismerte, hogy Görögország mostanáig eléggé elszigetelt volt, de ennek szerinte a mostani megállapodás egyszer és mindenkorra véget vet. Hozzátette, hogy egyes partnerek még mindig gyanakvóan néznek a kormányra, de ez volt az első lépés egy hosszú úton, ami a bizalom teljes helyreállásához vezet.

A tárgyalóteremből kiszivárgott, hogy az idén választások elé néző spanyol és portugál kormánynak voltak még fenntartásai a közleménnyel szemben. Varufakisz erre azt mondta, hogy a két pénzügyminiszter hozzáállását láthatóan meghatározta a hazai belpolitikai helyzet.

A görög pénzügyminiszter a megállapodást értékelve igyekezett annak az új athéni kormány számára kedvező elemeire helyezni a hangsúlyt. Határozottan cáfolta, hogy kormányának semmivel sem sikerült többet kicsikarnia a partnerektől, mint az elődeinek. Először is az előző konzervatív és szocialista koalíciós kormánytól eltérően szerinte ők nem kötelezték el magukat a nyugdíjak csökkentése és az áfa felemelése mellett. „Elkerültük a recessziós intézkedéseket” – mondta. Másodszor, az elődtől eltérően ők nem vállaltak kötelezettséget az idei 3 százalékos elsődleges költségvetési többletre. „Világos kötelezettségvállalást tartalmaz a szöveg arra nézve, hogy eltörlik a 3 százalékos célt. Sőt, egyenesen úgy vélekedett, hogy sikerült visszafordítaniuk az előző évek fojtogató elsődleges többleteit, annyit megengedve, hogy a jövő évre eredetileg előirányzott 4,5 százalékos elsődleges többletet „konstruktív kétértelműség övezi”.

Harmadszor, szerinte az új kormány nem fog vakon követni egy külső tényezők által diktált forgatókönyvet, hanem a partnerekkel együttműködve, társszerzőként fog részt venni a görög átalakulás új fejezetének megírásában. „Mostantól a kezünkbe vesszük a saját sorsunk irányítását. Az emberekkel közösen, és nem rájuk kényszerítve valamit, ahogy az eddig történt. Helyre fogjuk állítani a függetlenségünket” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy senki nem akar rájuk erőltetni olyat, amivel nem értenek egyet.

A négy hónapos hosszabbítás (június) utáni időszakot illetően egy olyan szerződés kitárgyalására készül Varufakisz, ami a válság kinövésére épül majd. „A fő különbség a mostani és az előző kormányok között, hogy utóbbiak soha sem mondhattak nemet. Ma megteremtettük az alapját a helyzet stabilizálásának” – tette hozzá.

A görög pénzügyminisztere elismerte, hogy a mostani megállapodás nem kezeli a pénzügyi lyuk kérdését, ami a márciusi IMF-törlesztés, és az EKB-val szemben fennálló adósság júniusi-júliusi törlesztése miatt áll elő. Megítélése szerint ez ugyanakkor csak egy „készpénz (likviditási) probléma”, amin a tárgyalások során úrrá lehet lenni. „Idáig nem jutottunk el a tárgyalásban, nehogy fennakadjunk egy ilyen kis akadályon” – mondta.