EU – Magyarország: pénz áll a házhoz

Az Európai Bizottság pénteken a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének fokozására irányuló beruházási programot fogadott el, amely a kkv-k kutatási, innovációs és munkahely-teremtési képességének javítását célozza. A most jóváhagyott, közel 9 milliárd euró összeget mozgósító terv az EU legnagyobb önálló gazdaságfejlesztési beruházási programja a 2014 és 2020 közötti ciklusban.

A magyarországi kkv-k versenyképességének javítását célzó beruházási programot fogadott el pénteken az Európai Bizottság. A nemzeti társfinanszírozással együtt közel 9 milliárd eurós keret a kis- és középvállalkozások kutatási, innovációs és munkahely-teremtési képességének javítását célozza.

Mint a Bizottság közleménye megjegyzi, az Unió ilyen jellegű legnagyobb programjáról van szó a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program költségvetése – az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap által nyújtott 7,73 milliárd eurót és a nemzeti társfinanszírozást is figyelembe véve – összesen mintegy 8,8 milliárd euróra rúg.

A program a kutatási és innovációs potenciálra összpontosítva kívánja korszerűsíteni Magyarország gazdaságát: célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák (ikt) jobb kiaknázása, a fenntartható turizmus fejlesztése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén fenntartható és minőségi munkahelyek jöjjenek létre, többek között az idegenforgalmi ágazatban.

A program emellett elősegíti a pénzügyi eszközök felhasználását, így új finanszírozási megoldásokat kínál számos kezdeményezés – például a megújuló energia előállítása, valamint a lakások és középületek energiahatékonyságának növelése – számára.

A beruházási program elfogadása kapcsán Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A mai napon elfogadtuk az EU legnagyobb önálló gazdaságfejlesztési beruházási programját. A program lendületet ad majd a magyar gazdaság növekedésének, fokozza versenyképességét és elősegíti a több és jobb munkahely teremtését. A kutatás, valamint a karbonszegény gazdaságra való átállás középpontba állítása nem csupán Magyarország, hanem az egész EU tekintetében előmozdítja közös célunk, a mindenkinek előnyös zöld és intelligens növekedés megvalósítását.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos hozzátette: „Az Európai Szociális Alap az aktív munkaerő-piaci intézkedések, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területén megvalósuló magyarországi intézkedések finanszírozása által járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációja, a szociális vállalkozások foglalkoztatásban játszott szerepének megerősítése, illetve a fiataloknak kínált célzott támogatások – az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből juttatott további erőforrásokkal együtt – mind hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. A program keretében rendelkezésre álló valamennyi munkaerő-piaci eszköz új lehetőségeket teremt Magyarország polgárai számára.”

A nemzeti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program néhány várható hatása:

• több mint 300 ezer munkanélküli – köztük csaknem 150 ezer 25 éven aluli fiatal – részesül majd a munkahely-teremtési kezdeményezések előnyeiből, valamint előreláthatólag 450 ezren fognak részt venni a foglalkoztathatóság javítását célzó képzésekben;

• a program kiemelt célja a munkahelyteremtés, amelyet elsősorban az alacsonyan képzettek munkaerő piaci integrációján, a szociális vállalkozások munkahelyteremtésben betöltött szerepének fokozásán, valamint a fiatalok foglalkoztatottsági esélyeinek javításán keresztül szándékozik biztosítani. A foglalkoztatás javulása a több mint 300 000 mindeddig inaktív egyén (amelynek többsége 25 év alatti) munkaerő piaci eszközökkel való elérésen keresztül fog megvalósulni.

• csaknem 12 500 vállalkozás – köztük 1500 induló vállalkozás – részére biztosítanak pénzügyi támogatást/tanácsadást, és további 8000 vállalkozás kap segítséget elektronikus szolgáltatásainak és az ikt alkalmazásának bővítéséhez;

• az energia- és erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedések mintegy 1400 vállalkozást támogatnak, továbbá a program keretében 240 MW megújulóenergia-előállítási kapacitást hoznak létre;

• csaknem 3000 kutatói állást hoznak létre, ezáltal lendületet adnak a kkv-k innovációs tevékenységének és a magyarországi kutatóintézeteknek, ugyanakkor javítják a magán- és a közszektorbeli kutatóközpontok közötti együttműködést; egymillió háztartásban bevezetik az új generációs széles sávú hálózatot, így a nagy sebességű internet lefedettségét az egész országra kiterjesztik; valamint

• a fenntartható idegenforgalomba – vagyis a helyi és félreeső gazdaságok növekedésének előmozdításába – való beruházások eredményeként megközelítőleg 1,6 millióan látogatnak el a természeti és kulturális örökségek helyszíneire.

Több mint 50 program 66 milliárd euró értékben

A Bizottság pénteken több mint 40 új operatív programot hagyott jóvá a kohéziós politika végrehajtásának keretében. Brüsszel ígérete szerint a hónap végéig még további 10 program vár elfogadásra. Együttesen az ötven program értéke meghaladja a 66 milliárd eurót. Ezzel eddig már 266 kohéziós politikai program 256 milliárd euró értékben 2014 és 2020 között kapta meg a zöld jelzést Brüsszelben. A Bizottság azt ígéri, hogy a fennmaradó programokat is lehetőleg minél előbb jóváhagyják. A 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban 351,8 milliárd euró kohéziós forrás áll rendelkezésre összesen 387 program számára.

Újabb vasúti nagyprojekt támogatását hagyta jóvá Brüsszel

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a nettó 115 milliárd forint összértékű beruházásokban korszerűsítették a Gyoma-Békéscsaba vonalszakaszt, megújul Békéscsaba vasútállomása, a Budapest-Lökösháza vasútvonalon kiépül az ETCS vonatbefolyásoló rendszer. A több fázisban megvalósuló fejlesztéseket 85 százalékban a Kohéziós Alap forrásai finanszírozzák.

A több mint 32 kilométer hosszú Gyoma–Békéscsaba vasúti vonalszakasz rekonstrukciója határidőben, tavaly decemberben befejeződött. A beruházással megszűntek a vonalszakasz néhol akár 40-60 kilométer/órás sebességkorlátozásai. A korszerűsített pálya megengedett pályasebessége 160 kilométer/óra, amely teljes egészében az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) kiépítése után használható ki arra alkalmas, korszerű szerelvényekkel. A fejlesztéseknek köszönhetően a szakaszon 6–10 perccel csökkenhet a menetidő.

Csárdaszállás és Mezőberény felújított, míg Murony teljesen új állomásépületet kapott. A három állomáson biztonságos magasperonok épültek, amelyek akadálymentes aluljárókon keresztül közelíthetőek meg. Az előterek átépítésével több mint 100 P+R és 76 B+R parkolót alakítottak ki.