Népszavazás Luxemburgban: xenofób fordulat következik?

A júniusban megrendezésre kerülő referendum egyik legkényesebb témája, az állampolgársággal nem rendelkezők szavazati joga teljesen megosztja a luxemburgi lakosságot. A legújabb felmérések szerint a konzultatív népszavazás során kétséges a választási reform sikere, sokan egyenesen xenofób fordulattól tartanak.

A választási reform gondolata nem újkeletű a miniállamban, hiszen a Xavier Bettel vezette kormány már röviddel megalakulása után kilátásba helyezte az országban élő külföldiek politikai jogainak újragondolását. A reformok iránti igény teljesen indokolt, hiszen Luxemburg lakosságának több mint negyven százaléka nem rendelkezik állampolgársággal, s így nem is szavazhat a parlamenti választások során. A választási rendszer reprezentatív jellege tehát erősen megkérdőjelezhető, ugyanakkor a legújabb felmérések alapján a lakosság nagy része nem adna választójogot az állampolgársággal nem rendelkezőknek.

Korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már felszólalt a választási reformot követelőkkel szemben, szerinte egy ilyen horderejű döntés következményeivel számolni kell. A Luxemburgban tizennyolc évig miniszterelnöki pozíciót betöltő politikus nem ugrasztaná egymásnak a luxemburgi állampolgárokat és az állampolgársággal nem rendelkezőket, nehogy a Nagyhercegségre eddig nem jellemző xenofóbia teret nyerjen. A veterán politikus szerint a leginkább kézenfekvő megoldás az állampolgárság megszerzésének könnyítése lenne, azonban ez többek szerint a probléma elodázását jelenti. Jean Lichtfous, a bevándorlók jogaival foglalkozó ASTI csoport vezetője úgy fogalmazott, hogy a kérdésnek ez a fajta rendezése olyan, mintha valaki parkolóhelyet akarna vásárolni, de ehhez házat is kell vennie.

Alig pár hónappal a választási reformról (is) szóló népszavazás előtt Juncker jóslata beigazolódni látszik, hiszen a korai előrejelzések alapján a lakosság nagyobb része nem adna választójogot a nagyhercegségben élő kétszázezer külföldinek. A Politmonitor legutóbbi felmérése értelmében a luxemburgiak 44 százaléka semmiképp nem szervezné át a választási rendszert, további 48 százalék pedig csak bizonyos kritériumok teljesítése mellett juttatna szavazati jogot az állampolgársággal nem rendelkezőknek. Ezek az adatok mindenképp csalódást jelentenek, hiszen a Bettel-kormány korábban egyértelmű támogatást várt a lakosság részéről.

A reformot sürgetők persze próbálják menteni a menthetőt, a szavazati jog kiterjesztése mellett kampányoló MINTÉ szervezet szóvívője, Laura Zuccoli szerint még igazán el sem kezdődött a népszavazási kampány, a referendumig pedig rengeteg idő áll rendelkezésre. Zuccoli rendkívül optimista, véleménye szerint a választójog kiterjesztését támogató igenek aránya végül bőven ötven százalék felett fog alakulni. A MINTÉ csoport szerint ugyancsak példaértékű, hogy Luxemburgban van igény a politikai döntések minél szélesebb társadalmi bázis segítségével történő meghozatalára. Ez kétségtelenül igaz, hiszen a választójog kiterjesztésével ellentétben a referendum intézményét a lakosság kivételesen magas, nyolcvan százaléka támogatja.