Idén is folytatódnak az iráni atomprogram tárgyalásai

Iránban a 2014-es év a nukleáris tárgyalások jegyében telt el, igazi áttörés azonban egyelőre nem született a Teherán atomprogramjáról szóló nagyhatalmi egyeztetéseken.

Elemzők szerint idén a nukleáris tárgyalások ügye volt az egyik legvitatottabb téma az iráni bel- és külpolitikában egyaránt az al-Arabíja dubaji székhelyű televíziós társaság országértékelő jelentése szerint.

Január 20-án lépett hatályba az előző novemberben kötött ideiglenes megállapodás, amely az eredeti tervek szerint hat hónapon belül lehetővé tette volna egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Irán és a hatok nevű országcsoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország) ennek megfelelően megkezdték a Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter javaslatára elfogadott közös akcióterv végrehajtását. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a tárgyalásokkal párhuzamosan ellenőrzésekbe kezdett azokban az iráni nukleáris létesítményekben, amelyekbe ellenőrei bebocsátást nyertek. A szervezet feladata volt annak biztosítása, hogy a perzsa állam betartsa az előző évben megkötött keretegyezményben foglaltakat.

A NAÜ március 20-i jelentésében azt írta, hogy Teherán a jelek szerint egyelőre teljesíti a megállapodásban szereplő vállalásait. A helyzetértékelésben kitért arra, hogy az iráni kormány felhagyott a 20 százalékos hasadóanyag-dúsítási programjával: ez a szint technikailag már közel áll az atomfegyverek előállításához szükséges, 90 százalékos dúsítási fokozathoz. Az iszlám köztársaság emellett csökkentette a 20 százalékos szintre dúsított készleteit. Az anyagból az is kiderül, hogy bár Irán még nem fejezte be annak a létesítménynek a létrehozását, amelyben az alacsony dúsítású urángázt atomfegyverek előállítására kevésbé alkalmas anyaggá, uránoxid porrá alakítanák át, ígéretet tett annak mielőbbi megépítésére.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió ezért cserébe megkezdte bizonyos, Irán ellen foganatosított gazdasági szankciók feloldását, különösen az iráni petrolkémiai export, az autóipar, valamint az arany- és nemesfém-kereskedelem területén. A nyugati hatalmak emellett felszabadították Teherán külföldön zárolt, 100 milliárd dollárra becsült devizavagyonának egy részét (4,2 milliárd dollárt). Irán ezzel és a kereskedelmi korlátozások egy részének feloldásával mintegy hétmilliárd dollárhoz jutott hozzá.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a tavaly megválasztott, mérsékeltnek tartott Haszan Róháni iráni elnöknek sikerült javítania országa gazdasági helyzetén, a perzsa állam valamelyest stabilizálta a gazdaságát, és megállította a riál értékének zuhanását.

A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk, ez azonban nem sikerült, számos vitás kérdésben nem tudták összehangolni az álláspontokat. A nagyhatalmak ezért abban egyeztek meg Teheránnal, hogy négy hónappal, november 24-ig meghosszabbítják a tanácskozásokat. Irán és a hatok azonban ezt a határidőt sem tudták tartani, végül John Kerry amerikai külügyminiszter javaslatára hét hónappal későbbre, 2015. június 30-ra halasztották a tárgyalások lezárásának végső határidejét.

Szakértők szerint a nagyhatalmak és Irán közti szakadék a tárgyalások ismételt meghosszabbítása ellenére egyelőre áthidalhatatlannak tűnik. A legfőbb problémát az iráni urándúsítás mértéke jelenti. Abban mindkét oldal egyetért, hogy az iszlám köztársaság dúsíthat uránt „gyakorlati korlátok és megfelelő átláthatósági lépések” mellett. Ugyanakkor míg Teherán 190 ezer urándúsító centrifugát akar használni – állítása szerint békés célú atomprogramjában -, addig az Egyesült Államok legfeljebb négyezret engedélyezne.

Bár Róháni elnök és szakértői csapata valamelyest enyhített az ország nemzetközi elszigeteltségén, és elérte az iráni gazdaságot sújtó korlátozások egy részének feloldását, a kormányt folyamatosan éles bírálatok érik a hazai keményvonalas sajtó és az ellenzéki politikusok részéről.

A keményvonalas politikai csoportok legfőképpen az iráni tárgyalódelegáció kompromisszumkereső hozzáállását sérelmezik. Azt követelik, hogy a nemzetközi közösség azonnal törölje el az Irán elleni szankciókat, és ismerje el a Perzsa-öböl menti ország jogát az urándúsításhoz. Ezt a jogot Róháni is megerősítette, mondván, hogy vannak bizonyos „vörös vonalak”, amelyeket nem lehet átlépni. „A nemzeti érdekeink jelölik ki ezeket a vonalakat, amelyek magukban foglalják az urándúsításhoz való jogot a nemzetközi szabályozás keretein belül” – jelentette ki a politikus.

A fokozódó hazai bírálatok ellenére Róháni még mindig maga mögött tudhatja Ali Hamenei ajatolláh támogatását a nukleáris tárgyalások folytatásához. Irán legfőbb politikai és vallási vezetője a keményvonalasok és a mérsékeltek között próbál egyensúlyozni. Amikor másodjára sem sikerült tető alá hozni a végleges megállapodást, Hamenei kijelentette:  „Nem vagyunk ellene az egyeztetések meghosszabbításának, ugyanabból az okból, amiért nem elleneztük magukat a tárgyalásokat sem. Egy tisztességes megállapodást természetesen elfogadnánk, tudjuk azonban, hogy elsősorban az Egyesült Államoknak van szüksége erre az egyezségre. Ha a tárgyalások végül nem vezetnek eredményre, az Iráni Iszlám Köztársaság akkor sem veszít semmit”.