Újabb erőket küldhet Amerika Irakba

Jelenleg körülbelül ezerötszáz fős nagyságú amerikai kontingens tartózkodik Irakban, főleg tanácsadási és kiképzési feladatok ellátására. A 2011-es kivonulást követően Obama elnök 2014 nyarán kényszerült újabb csapatok küldésére, amikor bebizonyosodott, hogy az iraki hadsereg nem képes megállítani az Iszlám Államot. Most újabb ezerötszáz amerikai katonát küld Irakba, amennyiben a Kongresszus elfogadja a javaslatot.

Barack Obama amerikai elnök további ezerötszáz főből álló csapatot küld Irakba, ezzel megkétszerezve a jelenleg is az országban állomásozó amerikai erők számát, akik az iraki és a kurd erőknek nyújtanak segítséget az Iszlám Állam elleni harcban, adta hírül a Reuters.

Obama döntésének értelmében első alkalommal mennek amerikai tanácsadók Anbar tartományba, ahol Irak területén a legkomolyabb harcok zajlanak a dzsihadisták és az iraki biztonsági erők között. 

A döntés Obama elnök első interakciója a napokban frissült Kongresszussal, miután a „félidei választások” eredményeként a Szenátusban is a republikánusok kerültek többségbe. A Fehér Ház elmondása szerint 1,6 milliárd dollárt kért a Kongresszustól egy úgynevezett Iraki Kiképző Alap létrehozására, valamint további pénzeket az Iszlám Állam elleni műveletek végrehajtására. 

A Pentagon szóvivője, John Kirby elmondta, hogy ezeket először jóvá kell hagynia a Kongresszusnak, és csak ezután indulhatnak meg az első csapatok Irakba. Hozzátette, pontosan ezért még hetekbe telhet, míg megnyílhat az út a tanácsadók érkezése előtt. 

„Az iraki erők jelenleg offenzív műveleteket hajtanak végre. Amit most a Kongresszus elé terjesztett a Fehér Ház, annak célja, hogy segítse őket e tevékenységük folytatásában, valamint képességük és hatékonyságuk tökéletesítésében”, mondta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy amerikai katonák nem fognak szárazföldi harcokban részt venni.

Az Iszlám Állam iraki előretörésének hatására Obama elnök a nyár folyamán küldött ismét, nem harci alakulatokat Irakba, miután 2011 decemberében kivonta az amerikai csapatokat a közel-keleti országból. 

A kivonulás idején a Pentagon hangsúlyozta, hogy az iraki biztonsági erők képesek lesznek fenntartani a rendet és a stabilitást az országban, azonban bebizonyosodott, hogy nem képesek erre, amikor júliusban a dzsihadisták előrenyomulását képtelenek voltak megállítani, sőt, menekültek előlük.

Egy, a neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő elmondta, hogy vannak tervek arról, hogy létrehozzanak és felszereljenek egy ötezer fős iraki erőt Anbar tartományban.

„A terv már a tárgyalások folyamatában van Irakban, és úgy néz ki, hogy megkezdődhet végrehajtása”, mondta a tisztségviselő.

Körülbelül ezernégyszáz fős amerikai kontingens tartózkodik jelenleg Irakban. Az új felhatalmazás összessen 3100 amerikai katona jelenlétét engedélyezi az országban.

A Pentagon továbbá elárulta, hogy tervben van létrehozni és kiképezni kilenc iraki katonai dandárt és három, a Peshmerga tagjaiból álló dandárt, amelyek Irak északi, nyugati és déli területein tevékenykednének.

John Kirby elmondta, hogy a kiképzésük olyan feladatakra fog koncentrálni, mint a harctéri vezetés, taktikai megoldások, logisztika és hírszerzés.

Az amerikai csapatok tevékenysége eltérő lesz, amennyiben elfogadásra kerül Obama elnök terve: körülbelül nyolcszázhetvenen fognak dolgozni az iraki erők gyakorlati kiképzésében, hatszázharmincan tanácsadói és támogatói műveleti központok létrehozásában fognak részt venni, valamint számos amerikai katona feladata lesz, hogy biztosítsa azoknak a bázisoknak a biztonságát, ahol a kiképzés és a tanácsadás zajlik. 

Harc Anbar tartományért

A további amerikai csapatok jórésze a Nyugat-Irakban található, Szíriával határos Anbar tartományban fog tevékenykedni. A tartományban heves harcok zajlanak a dzsihadisták és az iraki erők között, az Iszlám Állam folyamatosan nyomul előre, megközelítve a fővárost, Bagdadot.

Az iraki hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el Irakban. Körülbelül hatezer iraki katona vesztette életét Anbar tartományban június óta, és orvosi és diplomáciai források szerint ennek mintegy kétszerese dezertált.

Obama elnököt a republikánusok gyakran kritizálják amiatt, hogy az Egyesült Államok szerepét jelentősen lekorlátozza a légicsapásokra, tanácsadásra és kiképzésre, azaz olyan műveletekre, amik rendkívül távol állnak a konkrét beavatkozástól. 

A republikánusok külpolitikai eszköztára egészen más, mint a demokratáké. Erre talán elegendő a Bush-kormányzat külpolitikai misszióira gondolnunk. A demokraták inkább kerülik a közvetlen beavatkozást, a nemzetközi közösségre és a diplomáciai megoldásokra támaszkodnak, a széles nemzetközi koalíciók létében hisznek.

A republikánusok ezzel szemben vállalják a közvetlen katonai beavatkozást, akár egyedül is, valamint kevésbé foglalkoznak a nemzetközi közösség véleményével és a diplomáciai megoldásokkal. 

Buck McKeon, a Képviselőház republikánus tagja egy közleményben a következőket mondta: „sürgetjük Barack Obama elnököt, hogy gondolja újra stratégiáját és világosan magyarázza el, hogyan fog ez a kiegészítő alap egy új irányt támogatni. Egy ilyen magyarázat nagy valószínűséggel fel fogja gyorsítani a kongresszusi felhatalmazási folyamatot.”