Didergés nélkül átvészelne Európa egy újabb gázválságot

Észtország lenne az egyetlen uniós tagállam, amelyik az orosz gázszállítások huzamosabb, fél éven át tartó kimaradása esetén saját erőből nem lenne képes gondoskodni védett fogyasztóinak ellátásáról –állapítja meg az európai gázrendszer rövid távú ellenállóképességéről készült bizottsági közlemény, amit csütörtökön tettek közzé Brüsszelben.

Az ukrán tranzitútvonal hosszú időre, legalább fél évre történő befagyása és az orosz gázszállítások teljes kimaradása jelentős hatással lenne az Európai Unióra, és elsősorban a közösség keleti tagállamait és az Energia Közösség tagjait sújtaná – állapítja meg az európai gázellátás tűrőképességéről készült bizottsági jelentés, amit csütörtökön mutattak be Brüsszelben.

A jelentés, ami az idén májusban készült energiastratégia folyománya és az európai gázellátásra rövid távon, idén télen leselkedő veszélyek felmérésére, illetve ezek kiküszöbölésére fókuszál, a kihívások ellenére is viszonylag bíztató helyzetértékelést ad az EU tagállamainak és az Energia Közösség tagjainak egy esetleges újabb gázválsággal való megbirkózásának esélyeiről. Brüsszel a tagállamok által külön-külön elvégzett gázellátási stressz tesztek kiértékelése után úgy látja, hogy Észtország az egyetlen uniós tagállam, amelyik egy hosszabb, féléves orosz gázszállítási stop esetén nem tudná mindvégig garantálni a háztartások és általában a védett fogyasztók ellátását, amennyiben saját magára kellene hagyatkoznia.

A vizsgálat abból a képzelt forgatókönyvből indult ki, hogy mi lenne, ha legalább fél évre teljesen megszakadnának az Európába irányuló orosz gázszállítások és befagyna az ukrán gázszállítási útvonal. A felmérés során átlagos téli hőmérséklettel és egy kéthetes februári hideghullámmal számoltak, és ez alapján próbálták meg felmérni az egyes tagállamok ellenállóképességét egy esetleges gázválsággal szemben.

Az átviteli rendszerirányítók európai hálózata (ENTSOG) hasonló tárgyú vizsgálata során alkalmazott módszert átvéve a kockázatokat két különböző hipotézissel is felmérték, aszerint, hogy az egyes országok saját erőből próbálnák meg leküzdeni a gázellátás válságát, ahogy azt jellemzően legutóbb 2009-ben is tették, vagy pedig egymással együttműködve és segítve egymásnak.

Az úgynevezett „nem kooperatív” modellben, átlagos téli hőmérsékletek esetén a hat hónapos időszak végéhez közeledve a szükséges gázmennyiség minimum 40 százaléka, de egyes esetekben ennél is jóval több, akár 100 százalék nem lenne biztosítva a leginkább sérülékeny országokban, amelyek Bulgária, Románia, Szerbia, Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia és Bosznia-Hercegovina. Hasonló ellátási zavarokkal kellene szembenéznie az orosz gázszállítások leállása esetén Litvániának, Észtországnak és Finnországnak is (ebbe a három ország nem Ukrajnán keresztül érkezik az orosz földgáz).

A Bizottság szerint egy ilyen vészhelyzet forgatókönyv esetén Magyarország és Lengyelország is megsínylené a kimaradást, bár sokkal kisebb mértékben, hazánk esetében körülbelül 30, a lengyeleknél pedig 20 százalékos lenne a hiányzó gáz mennyisége. Ennél azonban nincsenek figyelembe véve azok az intézkedések, amelyeket az egyes országok foganatosítanának a gázhiány enyhítésére, akár a földgáz más forrásból történő beszerzésével, akár keresletcsökkentő intézkedésekkel, esetleg a gázüzemű távfűtés és távhőtermelés más energiaforrásra (villamos áramra vagy olajra) való átállítása és utolsó eszközként a kevésbé védett fogyasztók lekapcsolása révén.

Abban a modellben, amelyben a tagállamok együttműködnek és számíthatnak egymás segítségére, az ellátási zavarok jelentős mértékben enyhíthetők és kezelhetők lennének, még a leginkább kitett Észtországban is, feltéve, hogy számíthatna a saját LNG-terminállal rendelkező szomszédos Lettország segítségére.

„Ha együttműködünk és szolidárisak vagyunk egymással, továbbá végrehajtjuk ennek a jelentésnek az ajánlásait, az EU-ban egyetlen háztartás sem maradna ezen a télen fűtés és áram nélkül” – hangsúlyozta Günther Oettinger, az EU energiapolitikai biztosa.

A tagállamoktól begyűjtött információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egy hathónapos gázszállítási stop esetén és a tagállamok energiamérlegében végrehajtott változtatásokkal is számolva a forgatókönyvtől függően az EU-ban és az Energia Közösségben (Ukrajnát figyelmen kívül hagyva) öt-kilenc milliárd köbméternyi földgázra nem lenne fedezet.

Ami az EU-t illeti, a gázimport 22 százaléka származik jelenleg Oroszországból, és ennek a 22 százalékát nem tudnák pótolni a rendelkezésre álló forrásokból (saját termelés növelése, LNG, norvég és észak-afrikai gáz stb.) a tagállamok, ami uniós szinten 4,8 százalékos hiányt jelent. Az infrastruktúrák, főleg a tagállamokat egymással összekötő határkeresztező kapacitások kiépítése esetén, illetve a piaci mechanizmusok árakat ideiglenesen megnövelő szabadon engedésével ugyanakkor simán áthidalható lenne ez a szakadék.

A Bizottság szerint a tagállami stressz tesztek két nagy meglévő hiányosságra mutatnak rá az EU rövid távú ellátásbiztonsági helyzetében. Először is a 2009-es gázválság után éppen az ellátásbiztonság javítására elindított számos infrastruktúra-fejlesztési projekt a politikai akarat hiánya, az elégtelen projektmenedzsment és a határokon átnyúló együttműködés hiánya miatt nem öltött még teljesen testet. Ezek közé sorolja a Bizottság a magyar-szlovák határösszekötőt és a fordított irányú gázáramlás biztosítását Romániából Magyarország felé. A másik probléma, hogy számos tagállami ellátásbiztonsági stratégia vagy jellegénél fogva egyoldalú, nincs kellően összehangolva másokéval és nem eléggé kooperatív. Ez így együttesen nem teszi lehetővé az optimális gázellátás biztonságot az EU-ban – szögezi le a közlemény.

A jelentésből kiderül, hogy Magyarország azért van viszonylag kedvezőbb helyzetben, mert körülbelül 6 milliárd köbméter gáztároló kapacitást épített ki az elmúlt években, ami a belső fogyasztás körülbelül 60 százaléka. Az EU-ban a tárolókapacitások átlagos feltöltöttsége meghaladja a 90 százalékot. Ettől csak Magyarország és Portugália tért el lefelé, de hazánk esetében a volumen akkora, hogy jelentős mennyiségről van szó.

A Bizottság minden sérülékenynek tartott országhoz ajánlásokkal fordult. Magyarország esetében az energiaszektor átláthatóbbá tételét kéri az Európai Bizottság a piaci alapú válságkezelő intézkedések megkönnyítése érdekében. Kötelezettségvállalást kér továbbá a szlovák-magyar gázvezeték tesztelésével kapcsolatos problémák megoldására, hogy 2015. január 1-től elindulhasson az üzemmód.

Végül kérésként fogalmazódik meg az is, hogy a kormány állapodjon meg a szomszédos országokkal a határösszekötők piaci feltételek mellett és a szolidaritás elvén alapuló teljes használatáról egy ellátási vészhelyzetben. Brüsszel a Horvátországgal aláírt és Magyarországra történő fordított irányú gázszállítását lehetővé tévő kormányközi megállapodás ellátással kapcsolatos aspektusainak végrehajtását sürgeti.