Nincs áttörés az iráni nukleáris tárgyalásokban

Mint ahogyan azt sejteni lehetett, nem történt áttörés az atomtárgyalások legutóbbi fordulója során Iránnal. Bár a jelenleg hatályban lévő átmeneti szerződést felváltó tartós megállapodás elérésének hivatalos határideje november 24-én lejár, még mindig jelentős eltérések vannak a felek nézőpontjai között.

Lassan haladtak a tárgyalások Irán és a hatok (E3+3, azaz az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Egyesült Államok, Oroszország és Kína,) között pénteken, a New York-i ENSZ Közgyűlés árnyékában. Még számos ponton akadnak jelentős eltérések a felek között, beleértve az urándúsítást, hivatkozott tárgyalásközeli forrásokra a Reuters. 

„Nem értünk egyet minden főbb témában. Azok területek, amelyekről sikerült megállapodnunk, segítenek a tárgyalások előrehaladásának, de még rengeteg részletet kell kidolgoznunk”, nyilatkozta egy amerikai külügyminisztériumi hivatalnok. Hozzátette, „mindannyiunknak nehéz döntéseket kell hozni, de legtöbbször Irán lépésére várunk ilyen téren, hogy közelebb kerüljünk a tartós megállapodáshoz”. Egy másik forrás előrebocsátotta egy újabb tárgyalási forduló lehetőségét a következő hetekben, de egyelőre még időpont és helyszín nélkül. 

Hasszán Rohani iráni elnök egy nyilatkozatában kifejtette, hogy bár sikerült lépéseket tenni a megegyezés irányába, ezeket viszonylag kis jelentőséggel bíró területeken érték el. Megemlítette még, hogy a tárgyalások túl lassúnak bizonyultak, az idő fogytán van, így kétséges, hogy november 24-ig meg tudnak-e egyezni. 

A BBC tudósítása szerint Rohani kijelentette, hogy Irán soha nem fogadná el az urándúsítás programjának teljes leállítását, illetve hozzátette, hogy a szankcióknak lépésekben véget kell érniük. „Még mindig vannak nézeteltéréseink. Ezek közül néhány igazán jelentős. Viszont mindannyiunknak a megoldás felé kell törekednünk”, idézi Rohanit a CNN. 

Az iráni álláspont szerint ellehetetleníthetetlen joguk van a nukleáris energia békés, civil felhasználására. Ugyanakkor a nyugati hatalmak tartanak az iráni nukleáris program titkos katonai hátterétől. Ezt cáfolva Javad Zarif iráni külügyminiszter egy korábbi cikkében kifejtette, hogy Irán biztonságpolitikai érdekeivel ellentétben áll, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen. Véleménye szerint, ha Irán valóban megpróbálna ilyen fegyvereket előállítani, a térségbeli országok hasonlóképpen reagálnának. Ebből nem pusztán egy regionális fegyverkezési verseny alakulna ki, hanem végül megszűnne Irán „konvencionális katonai előnye” a térségbeli országokkal szemben.