Alakul az új Európai Bizottság

Múlt szombaton az európai vezetők azzal a céllal tartottak tanácskozást, hogy döntést hozzanak arról, ki lép Herman Van Rompuy és Catherine Ashton örökébe. A biztosjelöltek mind ezt várták, hiszen most kezdődhet meg a portfóliók szétosztása a többi tagország között.

A csúcs további témái nem kevésbé fajsúlyos kérdések voltak, mint az Oroszországgal szembeni szankciók, Irak, valamint  az európai gazdaság fellendítésének kérdése. Herman Van Rompuyt Donald Tusk lengyel miniszterelnök követi az Európai Tanács elnöki posztján, míg Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő utóda Federica Mogherini olasz külügyminiszter lesz.

Jean-Claude Juncker, az új Európai Bizottság választott elnöke ezen a héten véglegesíti a biztosi portfóliók kiosztását a rendelkezésre álló tagállami jelöltek körében. Juncker megkezdte a jelöltek meghallgatását,  kedden a három szlovén jelöltből Alenka Bratušek szlovén kormányfővel és Frans Timmermans holland külügyminiszterrel találkozott. Belgium az egyetlen olyan tagország, amely még nem határozott a jelölt személyét illetően. A két esélyes Didier Reynders külügyminiszter és Marianne Thyssen európai parlamenti képviselő közül úgy tűnik Belgium Reynders-t jelöli, amire várhatóan Juncker egy kevésbé fajsúlyos pozíció (oktatásügy, kultúra, többnyelvűség és ifjúságpolitika) kiosztásával fog reagálni. Juncker jobb pozíciókat ígért a női biztosoknak, tekintettel arra, hogy létszámuk kevesebb a vártnál. A nők aránya a Bizottságban kritikus kérdés lehet, ettől függhet ugyanis az Európai Parlament jóváhagyása a Bizottság egészére vonatkozóan. A Barosso bizottságnak kilenc női tagja volt. Juncker a jelen állás szerint csak héttel – Bulgária, Csehország, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia és Svédország jelöltjeivel – tud sáfárkodni. Néhány más ország – Ciprus, Málta és Románia – B tervként állított női jelöltet is. A román női jelölttel kapcsolatban egyelőre csak találgatások vannak. A legtöbb hírportál Corina Cretu nevét említi.

Ami a portfóliókat illeti a gazdasági poszt tűnik a legkelendőbbnek. Dánia gazdasági minisztere Margrethe Vestager, a korábbi francia pénzügyminiszter Pierre Moscovici és a volt finn miniszterelnök Jyrki Katainen verseng a posztért. A külügyekhez kapcsolódó posztok terén is szoros a verseny. A humanitárius ügyekért felelős bolgár biztos Kristalina Georgieva, Timmermans holland külügyminiszter és két további – magyar és belga – jelölt szállnak ringbe a posztért.

Navracsics Tibor magyar jelölt meghallgatására szerdán kerül sor. Magyarország a bővítési-szomszédságpolitikai portfólióra tartana igényt. Kérdés, hogy Junckernek mi erről az elképzelése.

Az ígéretek szerint a Juncker-rezsim várhatóan jobban fog majd fókuszálni a top prioritásokra. Ezt alátámasztandó, a Bizottság összetételét illető legjelentősebb változás, hogy több alelnöki pozíció nyílik meg, amelyek mögött nem saját portfólió lesz, hanem más – például jogszabályi javaslatok kidolgozásával megbízott biztosokat fognak „felügyelni”. A gazdasági területért felelős poszt a háromból bármely korábbi miniszterelnökhöz kerülhet. Legesélyesebb a finn Jyrki Katainen, akinek jelentős szerepe volt az eurózóna válságának idején.

Juncker ezen a héten minden jelöltet meg akar hallgatni, hogy elkészülhessen a végső lista. Amint ez összeállt, az Európai Parlament meghallgat minden biztosjelöltet. A teljes kollégiumot illető végső szavazásra októberben fog sor kerülni.