A Nyugatnak kemény választ kell adnia

Nem fér kétség ahhoz, hogy megkezdődött az orosz támadás Ukrajna ellen, a Nyugatnak pedig világossá kell tennie Vlagyimir Putyin számára, hogy minél jobban súlyosbítja a helyzetet, annál nagyobb árat lesz kénytelen ezért fizetni – így foglalt állást szombati szerkesztőségi cikkében a tekintélyes brit gazdasági és politikai napilap, a Financial Times (FT) európai kiadásában.

Az orosz elnök a lap szerint nem tett le arról a szándékáról, hogy feldarabolja Ukrajnát, befagyott konfliktust teremtsen az ország keleti részén, ráadásul azzal is tisztában van, hogy az is az ő kezére játszik, ha az iparilag fejlett terület destabilizálásával akadályozza Ukrajna gazdasági talpra állását.

„Az orosz intervenció súlyos fenyegetést jelent Európa biztonságára és a világrendre. Vlagyimir Putyin márciusban, a Krím elcsatolásával felrúgta azt az elvet, amely szerint szuverén államok nem foglalják el más országok területét, és most ismét semmibe veszi azt” – húzta alá a cikk.

Az FT úgy véli, az EU-nak újabb szankciókat kell elrendelnie az orosz pénzügyi és energiaszektor ellen, amely Németországnak és az Egyesült Királyságnak is fájhat, Franciaországnak pedig le kell tennie arról, hogy leszállítsa Moszkvának a Mistral hadihajókat, amelyek az európai konfliktuskerülés, az „appeasement” jelképeivé váltak. Emellett pedig a NATO-nak meg kell erősítenie katonai jelenlétét Kelet-Európában, világossá téve Moszkva számára, hogy ha a kelet-európai NATO-tagok destabilizációjával próbálkozik, arra a szövetség egyként fog határozott választ adni.

A szerkesztőségi cikk megjegyzi, hogy bár Kijev katonai segítséget kér, az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel való ellátása jelentős kockázatokat hordoz: növelheti ugyanis a közvetlen konfrontáció lehetőségét Oroszország és a Nyugat között. Ennek dacára a Nyugatnak nem szabad elvetnie ezt a lehetőséget – véli az FT, amely szerint miközben fenn kell tartani a Vlagyimir Putyinra nehezedő nyomást, világossá kell tenni azt is, hogy mind Oroszországnak, mind Ukrajnának engedményeket kell tennie.

A brit lap szerint Ukrajnának hosszú távon a NATO-n kívüli, el nem kötelezett államnak kellene lennie, amely erős gazdasági kötelékeket alakíthat ki a Nyugattal és az Oroszország vezette Eurázsiai Unióval egyaránt. Kijevnek decentralizálnia kellene az országot a régiók javára, törvényi szinten kell garantálnia az orosz kisebbség és anyanyelve védelmét, ami elég kell legyen Putyin aggodalmainak eloszlatásához, ám ehhez Oroszországnak ki kell vonulnia Kelet-Ukrajnából, fel kell hagynia a lázadók támogatásával és helyre kell állítania Ukrajna szuverenitását.

„Sajnos napról napra kisebb az esély, hogy Vlagyimir Putyin ezt az utat válassza” – állapítja meg a lap, amely szerint az orosz elnök furcsa mód azt tűzte ki célul, hogy visszaszorítja a NATO-t Kelet-Európában, miközben tetteivel éppen azt éri el, hogy a keleti-európai országok, köztük immár Ukrajna is a NATO-tagság jelentette védelemre vágyjanak.

„A szövetség szerepét éveken át kétségek övezték. Putyin érdeme, hogy létezése új értelmet nyert” – szögezi le szerkesztőségi cikke végén a Financial Times európai kiadása.