Földvita miatt fordulnak bírósághoz a cseh katolikusok

Az alkotmánybírósághoz akar fordulni a cseh katolikus egyház, miután Milos Zeman államfő közölte, hogy hivatala elutasítja egy volt egyházi ingatlan visszaadását a prágai érsekségnek.

A prágai érsekség a cseh állam és a csehországi egyházak közti vagyonjogi kiegyezésről megkötött szerződés alapján tucatnyi ingatlant követelt vissza az államtól.

A Szent Vitus székesegyház és néhány más ingatlan átadását az elnöki hivatal már korábban elutasította. A közelmúltban az érsekség három újabb ingatlant kért, mire Zeman vasárnap közölte: ebből kettőt hivatala hajlandó visszaadni, a harmadikat azonban nem. Az elnök elismerte, hogy az előbbi két ingatlan katasztrofális állapotban van, a felújítására milliárdokat kellene költeni. A harmadik, a Mladot-ház nevű épület azonban jó állapotú, az elnöki hivatal használja, ezért nem akarja visszaadni az egyháznak.

„Valószínűleg jogi útra kell lépni, hogy tisztázódjon, kit is illetnek meg ezek az ingatlanok” – nyilatkozta a cseh televízióban Milan Badal, Dominik Duka prágai érsek titkára.

Korábban Miloslav Vlk nyugalmazott prágai érsek Zeman nyilatkozatára reagálva felszólította a katolikus egyház vezetőit, hogy vigyék alkotmánybíróság elé az ügyet.

„Az egyház képviselői túl előzékenyek voltak, igyekeztek megegyezni, de ez a mi politikusainkkal egyszerűen nem lehetséges. Az alkotmánybírósághoz kell fordulni, hogy döntsön a kérdésben, és nemcsak a Mladot-házról” – írta a nyugalmazott érsek hétfőn a honlapján közzétett nyilatkozatában.

Vlk élesen bírálta a mai cseh politikai vezetőséget, amelynek szerinte „nincs semmi érzéke a joghoz és az igazságossághoz, inkább arrogánsan a törvények és az alkotmány fölé helyezi magát, és többnyire olyan autoriter módon akar dönteni, amelyet a totalitárius múltunkból már jól ismerünk”.

Zeman nyilatkozatával kapcsolatban pedig megjegyezte: „Micsoda durvaság. Ez a stílus és az egyház jogainak és szabadságának ilyen korlátozása erősen emlékeztet a nem szép egykori időkre, amikor a párt és az állam törvényen felül álltak”.

A 2012 őszén elfogadott egyházi kárpótlási törvény alapján az egyházak 75 milliárd korona értékben visszakapják a kommunista rendszer ideje alatt elkobzott ingatlanaikat, földjeiket, erdeiket, halastavaikat. A vissza nem adható vagyonért 59 milliárd koronát készpénzben – a mindenkori inflációval kiigazítva – kapnak meg a következő 30 év folyamán. Ezt az összeget a kormányoldal két legerősebb pártja most 13 milliárddal szeretné csökkenteni.

Az egyházak évi mintegy másfél milliárd koronás állami támogatása viszont 2030-tól megszűnne.

A szakrális épületeket, templomokat az egyházak az 1990-es évek elején már visszakapták.