A magyar külügyet támadta a román elnökjelölt

Az, ahogyan a magyar külügyminisztérium értelmezi az autonómia ügyében a magyar-román alapszerződést, nagyon hasonlít ahhoz, amire Oroszország hivatkozott a Krím annektálásakor – jelentette ki szombaton a Mediafax hírügynökségnek Cristian Diaconescu volt román külügyminiszter, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) államfőjelöltje.

A leköszönő Traian Basescu elnök által támogatott PMP politikusa hozzátette: Magyarország feleslegesen igyekszik a nemzetközi jogban legitimitást keresni az etnikai alapú területi autonómiáról szóló elképzeléseihez. Úgy vélte, ezt az Európai Bizottság döntése is nyilvánvalóvá tette, amikor – a tagállamok hatáskörébe tartozó területként –  elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Magyarország által is támogatott európai polgári kezdeményezését.

A korábbi román külügyminiszter szerint – működése idején – az alapszerződés értelmében megalakult kisebbségi vegyesbizottság is azt az elvet tartotta szem előtt, hogy az uniós tagállamok saját hatáskörben biztosítják a kisebbségi jogokat.

Az elnökválasztásra készülő Diaconescu a hét elején az államfői tisztségre szintén pályázó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt is bírálta amiért részt vett a székelyföldi nyergestetői csata múlt vasárnapi évfordulóján. Diaconescu azt hangoztatta, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében korlátozzák a románok munkához, kultúrához és nemzeti önkifejezéshez való jogát.

A román és a magyar külügyminisztérium között – sajtónyilatkozatok szintjén – nyilvános vita alakult ki pénteken arról: belügy-e a kisebbségi kérdés, és sérti-e a kétoldalú alapszerződést az, ha a magyarországi döntéshozók nyilatkozataikban támogatásukról biztosítják az erdélyi magyarok autonómiaigényét.

Románia szerint saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra és az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát, vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára. A  Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője ezzel szemben azt állította: az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé.

A KKM szóvivője szerint Románia saját állampolgáraival vitatkozik, a magyar kezdeményezések pedig nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de „a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt”.