EU-külügyminiszterek: érik a szankciók harmadik szakasza

A szankciók második fázisának további bővítésére, és egyúttal a harmadik fázis konkrét előkészítésére adott mandátumot az EU külügyminiszterek keddi ülése a tagállamok nagyköveti tanácsának, amely csütörtökön gyürkőzik majd neki a feladatnak. A harmadik fázisba történő átlépésről egy várhatóan a jövő héten összeülő újabb EU-csúcs dönt majd.

„Dimenziót váltott az ukrán válság a malajziai légitársaság lelövésével” – jellemezte a helyzetet a miniszterek találkozója után Navracsics Tibor. Globális válsággá vált, amelyben a mindaz, ami maláj géppel történt, egyfajta katalizátora lett az európai uniós álláspont markánsabbá válásának – derült ki a magyar külügyminiszter szavaiból. „Hatalmas a közvélemény nyomása a politikai vezetőkön, hogy az EU lépjen túl eddigi tárgyalásos taktikáján” – jegyezte meg ennek kapcsán.

Navracsics ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bármilyen súlyos a malajziai gép tragédiája, a válság egésze számos további elemet is tartalmaz, és a helyzet pontosan azzal is vált mostanra tarthatatlanná, hogy a mindezekre vonatkozó eddig európai tanácsi elvárások közül lényegében még semmi sem teljesült.

Az EU külügyminiszteri tanács mindezek fényében szorgalmazta közös közleményében, hogy Oroszország vesse latba befolyását a kelet-ukrajnai szakadár csapatoknál és konstruktív módon járuljon hozzá a rendezéshez, szüntesse be a szakadár fegyveresek támogatását, és vonja vissza csapatait az orosz-ukrán határtól. A maláj repülő tragédiája kapcsán az EU állásfoglalás követeli, hogy biztosítsanak teljes körű, korlátozásmentes és biztonságos nemzetközi vizsgálatot az incidens helyszínén, és mindazok, akik közvetve vagy közvetlenül felelősek a történtekért, bíróság előtt feleljenek majd.

Értesülések szerint a keddi miniszteri vitában erősen érezhető volt az ukrán válság további lehetséges következményeitől tartó baltikumi és lengyelországi aggodalom, amelyik – miközben általában is nyugtalan az ukrajnai fejlemények lehetséges alakulásától – attól tart, hogy rövidtávon Moldova lehet az orosz törekvések következő célpontja, távlatilag pedig Lettország is a célkeresztbe kerülhet, tekintettel az ország jelentős számú orosz kisebbségére.

A vitában ennek folytán – nem először – az erőteljes politikai félelmek ütköztek az eszkaláció lehetséges gazdasági következményeitől való aggodalmakkal, ám az új helyzetben a súlypont ezúttal láthatóan inkább az előbbiek oldalára billent. A miniszterek felszólították az Európai Bizottságot, hogy állítsa össze a második szankciós fázis mélyítését jelentő újabb listát „mindazon személyekről és entitásokról”, akik/amelyek felelősséggel viselnek az ukrajnai helyzet destabilizálásában, illetve haszonélvezői annak. A tanácsülés közös közleménye emlékeztet, hogy a július 16-i EU-csúcs döntése értelmében mindez már kiterjed „az orosz döntéshozást” támogatók körére is.

Emellett azonban, a második szakaszon túllépve, a tanácsülés arra is felkérte az Európai Bizottságot és az EU Tanács Európai Külügyi és Biztonságpolitikai Szolgálatát, hogy kezdjék meg az előkészületeket olyan – harmadik szakaszba átvezető – leendő szankciós intézkedésekre, amelyek immár a tőkepiaci résztvevőket, a kettős rendeltetésű védelmi eszközök kereskedelmét, valamint az érzékeny és innovatív technológiák adásvételét érintenék. Az utóbbi közvetlenül érintheti az energiaszektort, midőn olyan eszközök kerülhetnek hatókörébe, amelyek a sarkköri olaj- és gázkutatásokat segíthetnék.

Navracsics Tibor a tervbe vett újabb intézkedés-csomagban egyfajta kiegyensúlyozási törekvést lát a lehetséges szankciós terheken való osztozásban, amennyiben a különböző szektorokat érintő lehetséges tiltások különböző tagországoknak okozhatnak nem csekély veszteségeket. Magyarország ezekben közvetlenül kevésbé érintett – exportot érintő korlátozásokról lehet szó, amelyben csekély a magyar részesedés -, a magyar sérülékenység az esetleges orosz ellenlépésekbe rejlik majd – jegyezte meg a magyar diplomácia vezetője.

Az utóbbi kapcsán a Bruxinfo kérdésére megerősítette, hogy a tagországok közötti szolidaritás kérdése változatlanul napirenden van, de konkrétumokról még nincsen szó, és ennyiből minden tagország a maga eszközeivel igyekszik elébe menni az esetleges negatív fejleményeknek. A keddi ülésen amúgy – érthető okokból – a szolidaritás kapcsán most a maláj gép ügye, és különösen a nagy számú holland áldozat állt az előtérben.

A miniszterek keddi iránymutatásai alapján a tagállamok állandó (Európai Uniós) képviselőinek tanácsa (nagyköveti tanács) csütörtökön kell, hogy megfeleljen a fenti elvárásoknak. Ami pedig a szankciók harmadik szakaszához vezető részeket illeti, a nagykövetek által véglegesülő szövegről az állam- és kormányfők mondhatják ki a végső szót, Navracsics Tibor szerint „valamikor a jövő héten”.

Ez utóbbi lehetséges időpontját egyelőre senki nem tudta még megnevezni: Catherine Ashton, a miniszteri ülésen elnökölő külpolitikai főképviselő úgy fogalmazott sajtóértekezletén, hogy pontosabbat a csütörtöki nagyköveti ülés után tudnak majd mondani. Egyébként is – tette hozzá – csúcs-időpontról már Herman Van Rompuy EiT-elnök hivatott nyilatkozni.