A fennmaradáshoz is kevés a gyerek

Szerbiában a születési arány 35 százalékkal alacsonyabb annál, mint amennyi a népesség reprodukciójához szükséges, a natalitást ösztönző állami stratégiát pedig nem tudták teljes mértékben alkalmazni, mert rögtön 2008-as meghozatala után beköszöntött a világválság, tájékoztatott ma a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális kérdésekkel foglalkozó minisztérium.

Aleksandar Čotrić Aleksandar Vulin miniszterhez intézett nyilvános kérdést a népesedési stratégia eredményeire vonatkozóan, amire a minisztériumból azt válaszolták, hogy a születés ilyen szintje azt jelenti, hogy a nők következő generációja a mostani szám egyharmada lehet.

„A teljes termékenységi ráta 2011-ben mért 1,4 százalékos értékével Szerbiában a születési arány az európai átlag alatt marad, amely szerint egy nőre 1,6 gyerek jut” – áll a Vulin által aláírt válaszban.

A születést ösztönző stratégiát Szerbiában nem lehetett teljes mértékben alkalmazni, mert a vilgáválság rögtön a stratégia 2008-as meghozatala után beköszöntött, ami az állam pénzügyi lehetőségeinek csökkenéséhez vezetett, tájékoztattak a minisztériumból.

Hozzáteszik, Szerbia emigrációs ország is, s a migrációs szaldót (egyenleg) 2008-tól 2010-ig körülbelül 15 ezerre becsülték évente.

A minisztérium válaszában azt is megemlítette, hogy az alacsony natalitás több okból kifolyólag több évtizedes probléma, s aláhúzták, hogy „Szerbia normatív jogrendszerében a népesedési politika intézkedéseit elsősorban a munkatörvénnyel, a gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvénnyel és a egészségügyi biztosításról szóló törvénnyel szabályozzák”, írja a Tanjug.