Intenzívebb párbeszéd kellene a Híd-MKP között

Ha mi magyarok nem tudunk szót érteni, akkor hogyan várjuk el a szlovák többségtől, hogy megértsen minket? – merült fel többször is a gondolat a Bárdos Gyulával való beszélgetés alatt.

A Gombaszögi Nyári Tábor második napján Bárdos Gyulával, az első szlovákiai magyar államfőjelölttel beszélgetett Mózes Szabolcs, az Új Szó belpolitikai rovatvezetője. Bárdos az idei szlovák elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 5,1%-át szerezte meg. Az eredményt a politikus több szempontból is fontosnak tartja a felvidéki magyarság politikai megítélésében.

Egyrészt, a parlamenti küszöböt ezzel elérte, ennek pedig fontos lélektani hatása van, hiszen egy ilyen támogatottság már az országos politikában is elismertnek számít. Másrészt, ezzel a szlovákiai magyarok megmutatták, hogy nem kívánnak másodrendű polgárok lenni az országban és az a tény, hogy magyar jelölt is indult, külföldi sajtóvisszhangra lelt; sokakban tudatosult, hogy itt jelentős magyar kisebbség él.

A polgári jelölt

Bárdos jelölése az MKP sikerének köszönhető. Az MKP 2010 óta parlamenten kívüli párt, de rendkívül jól szerepelt a megyei választásokon, így kellő lendületet kapott az elnökjelölt állításhoz. Azonban Bárdos saját elmondása szerint nem csak pártjelölt akart lenni, hanem az egész magyarságot képviselni, sőt a lehető legtöbb emberhez eljutni akár más kisebbségi közösségekben, vagy a többségi társadalomban. Arra a kérdésre, hogy utólag mit tenne másként, azt válaszolta, elsősroban több időre lett volna szükség ahhoz, hogy több embert tudjon megszólítani. Ezenkívül utalt arra is, hogy szerinte már 10 évvel ezelőtt kellett volna az első magyar jelöltet indítani a választásokon, amikor még egységes volt a felvidéki magyar politikai elit.

Név szerint Bugár Bélát említette, aki egyébként jelenleg a Híd pártelnöke, hogy annak idején jelölni lehetett volna. Ennek kapcsán a Kitekintő.hu külön kérdésére elmondta, hogy intenzívebb párbeszédet kellett volna folytatni a Híddal a kampány során, hogy a választópolgárok számára is kiderüljön, a jelölt nem pártérdekeket, hanem az egész közösség érdekét szeretné képviselni.

Te kit választanál?

Hogyan tovább?

Az őszi önkormányzati választásokkal kapcsolatban károsnak tartja, hogy a legtöbb helyen a két magyar párt egymással szemben indul, bár kiemelte, hogy ez nem mindenhol lesz így, van példa az együttműködésre. A megoldást nem a két párt fúziójában látja, hanem a folyamatos – nem csajk a kampányidőszakban folytatott – párbeszédben és olyan jelöltek állításában, akik párton felül állva képesek képviselni a magyarság érdekeit. Szerinte a politikusok tartoznak a közösségnek azzal, hogy a fontos kérdésekben közös nevezőre jussanak, ezzel olyan politikai bizalmat elérve, mely hosszú távon működő képes. Bárdos ugyanis úgy látja, sokan csak addig képviselik az érdekeket, míg meg nem nyerik a választásokat. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy indul-e a következő államfőválasztáson, de hozzátette, nem az illető konkrét személye a fontos, hanem, hogy a lehető legnagyobb összefogást tudja elérni.

A Kitekintő.hu tudósítójának elmondta, hogy az elnökválasztás óta több alkalommal is találkozott Orbán Viktorral, aki személyesen is gratulált neki. Bárdos a magyar kormánnyal való kapcsolat prioritásaként azt emelte ki, hogy a határon túli magyarság igényeire válaszoljon az anyaország és ne fordítva, azaz teret kell adni az önszerveződésnek.

A politikus reagált a Gombaszögi Nyári Tábort ért támadásra is. A tábort a múlt héten feljelentették, mivel csak magyar nyelvű plakátokkal hirdették az egyébként felvidéki magyaroknak szóló rendezvényt (a plakátokon nagyrészt egyébként a fellépő együttesek neve szerepel), a szlovák médiatörvényre hivatkozva. Bárdos szerint ez az eset a helyzet abszurditását mutatja, rosszindulatú politikai támadást lát mögötte.