Egy kivétellel minden EP szakbizottságban lesznek magyarok

Az EP külügyi bizottsága lett a legnépszerűbb az újjáválasztott parlamentben a magyar honatyák között: három különböző frakcióból öten is lesznek majd. A Fidesz-KDNP a halászati kivételével valamennyi bizottság munkájában részt fog venni, az alkotmányügyinél ők adják a néppárti koordinátort is Schöpflin György személyében.

Emlékezetes, hogy a májusi választásokon a 21 magyar képviselői helyre tizenketten érkeztek a Fidesz-KDNP-től, hárman a Jobbiktól, két-két képviselő az MSZP-től és a DK-tól, egy honatya pedig az LMP-től.

A létszám azért fontos, mert jelentős részt ez határozza meg az adott nemzeti delegációhoz tartozó képviselő „fontosságát” a frakció szempontjából. Ez utóbbi pedig döntő tényezőnek számít akkor, amikor a jellemzően sok országot magában foglaló frakciók arról döntenek, hogy a behatárolt létszámú szakbizottságokba mely országok pártjaiból kerülhessenek be tőlük képviselők.

A Fidesz-KDNP azzal, hogy az európai néppárt hetedik legnépesebb csoportját alkotja, lehetőséget kapott arra, hogy az általa igényelt mind a 21 EP bizottságban benn lehessen, némelyikben több képviselővel is. Így a külügyi és kulturális-oktatási bizottságokban három-három (részint teljes, részint póttag) képviselőt küldhettek. (Az utóbbiban kaptak helyet a magyar néppárti delegáció kárpátaljai és vajdasági tagjai.) Ketten lesznek továbbá soraikból a fejlesztési bizottságban, valamint az emberi jogi albizottságban.

Egy-egy szakbizottság póttagja egyébként jelentős részt a „főtagokéval” közel azonos jogokkal bír. A legfontosabb különbség, hogy póttag nem szavazhat akkor, ha a teljes jogú tagok valamennyien jelen vannak.

Hat szakbizottságot készül lefedni (teljes, vagy póttagokkal) a Jobbik, hármat a Zöldekhez becsatlakozott Együtt-PM. A Szocialisták+Demokraták frakciójától a póttagok listája lapzártánk idején még nem volt ismert, így csak annyit mondhatunk, hogy az MSZP is, és a DK is főtagként két-két bizottságban lesz majd benn.

A külügyi után amúgy a környezetvédelmi és az ipari, kutatási, energia ügyi szakbizottságok vonzották még nagyobb számban a magyar képviselőket. Mindkettőben 4-4 magyar tag lesz, méghozzá mindkét esetben négy különböző magyarországi pártból: az előbbinél a Fidesz-KDNP, Jobbik, MSZP és Együtt-PM, az utóbbinál a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a DK és az Együtt PM lesz majd jelen.

Érdekes módon, az olyan átfogó, makrogazdasági jelentőségű, vagy piacszabályozó bizottságokban, mint a Belső piac és fogyasztóvédelem, vagy a Mezőgazdasági politika, további a Gazdasági és Monetáris politika, és a Költségvetés, csupán egy-egy magyar tag lesz (minden esetben Fidesz-KDNP). Hárman is lesznek viszont a Foglalkoztatási és szociális bizottságba, a Regionális Fejlesztési Bizottságban, az Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságban, valamint a már említett Kulturális és Oktatási Bizottságban.

Emlékezetes, hogy az előző parlamentben a legnépesebb az Állampolgári, Bel- és Igazságügyi bizottságban volt (négy fő, hárman a Fidesz-KDNP-től, egy MSZP-és).

A szakbizottságok vezetőit csupán a jövő héten választják majd meg, de úgy tud tudni, hogy itt is akadnak majd nem is esélytelen magyar aspiránsok. Ami már eldőlt, hogy az Alkotmányügyi Bizottságban Schöpflin György (Fidesz, néppárt) lesz a néppárti koordinátor, a Regionális Fejlesztésiben pedig Deutsch Tamás a koordinátor-helyettes.

Nagy létszámú frakcióknál – és a Néppárt jelenleg az EP relatív többségét adja – a koordinátori feladat komoly befolyást biztosíthat, lévén a koordinátor feladata a frakció egészének az álláspontját a nemzeti delegációk között kialakítani, illetve azt nevükben a többi frakció felé képviselni.