Jean-Claude Junckert jelölték a Bizottság elnökének

A luxemburgi Jean-Claude Junckert jelölték pénteken az EU28-ak vezetői az Európai Bizottság következő elnökének. Mindössze ketten szavaztak Juncker jelölése ellen: a brit és a magyar miniszterelnök. Az Európai Tanács július 16-án újra összeül, hogy döntsön a többi függőben lévő kinevezésről.

Jean-Claude Junckert, az EP-választásokon győztes Európai Néppárt listavezetőjét jelölték pénteken az EU-tagállamok vezetői az Európai Bizottság következő elnökének.

Az állam- és kormányfők David Cameron brit miniszterelnök kezdeményezésére az EU történetében először szavazással és nem egyhangúlag döntöttek a Bizottság elnökéről. Junckerre huszonhat ország vezetője szavazott igennel, ketten, a brit David Cameron és a magyar Orbán Viktor nemmel. (A magyar kormányfő értékelését lásd külön anyagunkban).

A volt luxemburgi kormányfő ezzel hivatalosan is elnökjelöltté vált, és ha július 16-án az Európai Parlamentben is megkapja az abszolút többséget (a 751 képviselőből legalább 376 szavazatát), november elsejétől ő váltja majd José Manuel Barrosót az Európai Bizottság élén.

Az állam- és kormányfők a nyári szünet előtt, július 16-án még egyszer találkoznak, hogy a még nyitott személyi kinevezések ügyében döntsenek. A két megüresedő poszt, az Európai Tanács elnökéé és a kül- és biztonságpolitikai főképviselőé. A tagállamok ezt követően, vélhetően még a nyári szünet előtt bejelenthetik, hogy kit jelölnek biztosnak az Európai Bizottságba.

Az állam- és kormányfők Juncker jelölésével párhuzamosan egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben kijelölték az Európai Unió következő öt évre vonatkozó stratégiai prioritásait, a növekedéstől és munkahelyteremtéstől kezdve az energia unión át az EU világpolitikai szerepvállalásáig. A dokumentum célja, hogy stratégiai iránymutatást adjon az Európai Bizottság elnökének a következő öt évre.

„Súlyos hiba. Rossz nap ez Európa számára. A döntés alááshatja a nemzeti kormányok hatásköreit és új hatásköröket ad az Európai Parlament kezébe” – jelentette ki a csúcsot követően a brit miniszterelnök, akit csak magyar kollégája mentett meg a teljes elszigetelődéstől.

Cameron szerint az Európai Unió egy nagy lépést tett hátra, ő személy szerint ugyanakkor egy kis lépést tett előre annak a céljának az elérésében, hogy újradefiniálja Nagy-Britannia helyét az Európai Unión belül. „Időnként el kell veszíteni egy csatát ahhoz, hogy megnyerhesd a háborút” – közölte, hozzátéve, hogy halálosan komolyan gondolja az EU megreformálását, azt, hogy jobban meg tudjon felelni az állampolgárok elvárásainak.

A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy az EU valamennyi tagállama első ízben értett kategorikusan egyet azzal, hogy kezelniük kell a brit aggodalmakat. Miképpen szavai szerint azt is először mondták ki az EU vezetői, hogy az „egyre szorosabb unió” lehetőséget teremt az eltérő sebességű integrációra.

Elismerte ugyanakkor, hogy a Juncker-ügy miatt emelkedtek a tétek és sokkal nehezebben valósíthatja meg céljait, amit ő a brit nemzeti érdekek érvényesítésének nevezett. „De továbbra is az a célom, hogy Nagy-Britannia egy megreformált Európai Unióban maradjon. Ez még mindig elérhető” – jelentette ki Cameron, aki korábban még azzal fenyegetőzött, hogy Juncker megválasztása esetén országa egy nagy lépéssel közelebb kerül az EU kijáratához.

A kormányfő a kudarcát firtató újságírói kérdésekre válaszolva egy pillanatra sem mutatott megbánást, és többször is megismételte, hogy mindent ugyanúgy csinálna elölről. „Az EU-nak olyan vezetőkre van szüksége, akik képesek nemet mondani” – tette hozzá.

Cameron Juncker jelölésének a jelentőségét is kisebbíteni próbálta, megjegyezve, hogy az állam- és kormányfők elfogadtak „egy programot az Európai Bizottság számára”, ami szerinte sokkal jobb az előző Bizottság programjánál, mivel markánsan szerepel benne a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása, a belső piac és a szabadkereskedelem előremozdítása , vagy a „kedvezményturizmus” kiiktatása, amit nonszensznek nevezett.

A Downing Street 10. lakója ugyanakkor elismerte, hogy Junckerrel – akit továbbra is alkalmatlannak tart a feladatra – együtt kell és együtt is fognak dolgozni.

Azt is világossá tette, hogy nem szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy az Európai Parlament ráerőltesse akaratát az Európai Tanácsra és legközelebb hasonló módszerrel válasszanak bizottsági elnököt. „Ha ez a procedúra marad, egyetlen hivatalban lévő állam- és kormányfő sem szállhat be a versenybe az elnöki posztért. Ez szerintem komoly probléma” – közölte.

Cameron újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy nem akarná Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök esélyeit elrontani azzal, hogy őt ajánlja Herman Van Rompuy helyére az Európai Tanács élére. Egyúttal azonban nem rejtette véka alá, hogy a brit és a dán megközelítés általában nagyon közel áll egymáshoz.