Koszovóban így lesz a győztesből vesztes

A koszovói előrehozott választások győztese az eddigi miniszterelnök Hashim Thaci pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett, a szavazatok valamivel több mint 31 százalékának megszerzésével. Hashim Thaci így harmadik miniszterelnöki ciklusát kezdhetné meg.

A második helyen az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) áll, akik 26,13 százalékot értek el. A harmadik helyen az „Önrendelkezést!” baloldali párt (Vetëvendosje! – LVV) végzett 13,73 százalékkal. A Szövetség a Jövőért (AAK) támogatottsága nem érte el a 10 százalékot. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt sikerült megütnie a Koszovói Demokrata Pártból (PDK) februárban kivált politikusok által alapított Koszovói kezdeményezésnek (Nisma per Kosoven) is. A győztes Thacival azonban senki sem akar koalíciót kötni.

A parlamenti választás után a három ellenzéki párt – az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Ramush Haradinaj vezette Szövetség a Jövőért (AAK) nevű párt és a Koszovói kezdeményezés (Nisma per Kosoven) – viszont koalícióra lépett egymással, felismerve azt, hogy csak közösen van esélyük a jelenlegi helyzetben. A vezetők abban állapodtak meg, hogy Rasmush Haradinaj lesz a miniszterelnök, az LDK adja az új államfőt és a házelnököt, míg a Nisma jelöltje kapja a miniszterelnök-helyettesi széket.

Tehát az ellenzéki pártok megállapodtak egymással Thacival szemben és így nekik van kormányzó többségük. „Koszovó jelenlegi helyzetének ismeretében és annak megváltoztatása érdekében” hozták létre a koalíciót – jelentette ki Ramush Haradinaj az Express című lap szerint. A politikus szerint Koszovónak gazdasági fejlesztésekre és az Európához való felzárkózásra van most a leginkább szüksége.

Problémák

Elemzők szerint a koszovói lakosság csalódott és kiábrándult a politikából, amelynek okai a gazdasági fejlesztések hiánya, a hatalmas szegénység, illetve a munkanélküliség, amely a fiatalokat érinti leginkább. Közrejátszhat még az a tény is, hogy több ország sem ismerte még el önálló államként. Hiszen Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – szerint sem független az ország. Hashim Thaci miniszterelnökségének eddigi két mandátuma alatt nem sikerült megoldania ezeket a problémákat. Az egyetlen pozitív előrelépése, hogy a Szerbiával való viszony rendezése megkezdődött.

A problémákra reflektálva Thaci a kampányában a gazdaságélénkítést nevezte legfőbb prioritásnak, és bejelentette a Roosevelt New Deal programjának példájára kialakított New Mission-nak, azaz Új Küldetésnek elnevezett, másfél milliárd eurós gazdasági tervezetét.

Alkotmányos aggályok

Nem kezdheti meg munkáját a koszovói ellenzék jelöltje Ramush Haradinaj, mert az ország alkotmánya ezt nem teszi lehetővé – írta a Gazetatribuna.com című pristinai internetes portál szakértőkre hivatkozva. A 2008-ban létrehozott alkotmány értelmében a választásokat követően az államfő azt a pártot, illetve koalíciót kéri fel kormányalakításra, amely a legtöbb szavazatot szerezte. A jelöltnek ezt követően 15 napon belül be kell mutatnia miniszterjelöltjeit. A kabinetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Azonban ha a parlament elutasítja ezt a jelöltet, az ország államfője tíz napon belül új személyt bíz meg kormányalakítással.

Az alkotmányt értelmező jogászok szerint azonban ez azt is jelenti, hogy a választásokat követően alakult koalíciónak hiába van utólag összesen több szavazata, mint a Koszovói Demokrata Pártnak (PDK). Az alkotmány értelmében nem kérheti fel őket kormányalakításra Atifete Jahjaga elnök.

Ki is az a Ramush Haradinaj?

Rasmush Haradinaj a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillaparancsnoka volt, ez a félkatonai alakulat harcolt Koszovó Szerbiától való elszakadásáért. A parancsnokot azzal vádolták, hogy vezetése alatt több mint háromszáz szerbet öltek meg, illetve azokat az albánokat is, akik nem támogatták a gerillahadsereget. A hágai Nemzetközi Törvényszéken (ICTY) első fokon 2008 áprilisában felmentették. Később 2010-ben a fellebbezési tanács a tanúk megfélemlítésére hivatkozva megsemmisítette ezt az ítéletet. Az új eljárás során bizonyíték hiányában ismét felmentő ítélet született Haradinaj ügyében. A politikus 1968-ban született, albán nemzetiségű, muszlim vallású. 1989-ben elhagyta Jugoszláviát, és Svájcban kért politikai menedékjogot, ahol csatlakozott a Koszovói Nemzeti Mozgalomhoz, ebből alakult meg később az UCK. Ramush Haradinaj egy rövid ideig 2004-2005 között miniszterelnök is volt.