Választások és feszültség Koszovóban

1,8 millió választópolgár 31 lista közül választhat majd a június 8–án tartandó koszovói választásokon. Tizenkilenc párt, hét civil szervezet, négy pártkoalíció és egy független politikus adta be jelentkezését a politikai versenybe. Ezek mellett kilenc albán, hat bosnyák, öt szerb és három roma lista is megméretteti magát. Legkisebb számban az ott élő török, egyiptomi, goráni és askáli kisebbségiek képviseltetik magukat, ők két-két listával indultak el. A Koszovóban élő szerbek viszont nem állítottak közös listát – írta a Danas című szerb napilap.

Az előrehozott parlamenti választásokra azért kerül sor a közeljövőben, mert a pristinai parlament május elején feloszlatta önmagát. Az aktus politikai oka az volt, hogy a szerb képviselők távolléte miatt nem sikerült megtartani a nemzeti hadsereg megalakításáról szóló szavazást. Hashim Thaci koszovói kormányfő ezzel kapcsolatban kijelentette: szerinte értelmetlen lett volna egy olyan parlamentnek folytatnia a munkáját, amely saját hadseregének felállításáról sem tudott konszenzusra jutni.

Az esetet megelőzően a szerb képviselők már egyszer bojkottálták a parlament munkáját a választási törvény megváltoztatásának terve miatt, mivel az akkor kifogásolt törvénytervezet szerint a Koszovóban élő szerbek, illetve más kisebbségi csoportok csak a voksok egy bizonyos minimális hányadának megszerzése fejében juthattak volna be a törvényhozásba. Ezzel szemben korábban a kisebbségek pozitív diszkriminációjának elve miatt úgynevezett fenntartott parlamenti helyekkel rendelkeztek.

A koszovói szerb politikusok a választási rendszer megváltoztatása kapcsán korábban azt is problematikusnak ítélték, hogy előzetes tervek szerint csak a koszovói dokumentumokkal rendelkezők szavazhattak volna. Ez azonban azért aggályos, mert az ott élő szerbek többségében a Belgrád által kibocsátott személyi okmányokat használják a mai napig.

Atifete Jahjaga koszovói államfő szerint a rendkívüli választások azt bizonyítják majd, hogy a polgárok szabad véleménynyilvánítása garantálva van. „Fokozottan kell ellenőrizni ezeket a választásokat, így biztosítva a folyamat szabályosságát, ezért a napokban kérelmezni fogom az Európai Uniótól, hogy küldjön egy megfigyelő missziót az előrehozott választások megfigyelésére is” – jelentette ki az államfő. Az előrehozott választások miatti kampány hivatalosan május 28-án indult el. A választók 1235 jelölt közül választhatják majd ki a koszovói parlament 120 képviselőjét.

Feszültségek Belgrád és Pristina között

Tomislav Nikolić szerb elnök  nemrégiben  kijelentette, hogy  „készen állnak széleskörű autonómiát biztosítani Koszovónak, de semmi többet.” Mivel véleménye szerint a független Koszovót nem lehet elismerni ennek a döntésnek a következményeitől függetlenül. Továbbá arról is beszélt a szerb elnök, hogy a megváltozott körülmények miatt új határozatot kellene hozni Koszovóról és Metóhiáról a szerb képviselőházban, figyelembe véve a két ország közötti, Brüsszelben folyó tárgyalásokat.

A parlament feloszlatásával kapcsolatban a politikusok attól tartanak, hogy egy hadsereg felállítása negatív üzenetet hordozna és újabb konfliktusok kibontakozásának lehetőségét vetítené előre az ország területén élő mintegy 100 ezer szerb és Szerbia számára.

A szerbek még nem döntöttek

A szerb kormány még nem döntött azzal kapcsolatban, hogy a szerbek részt vegyenek-e a június 8-án esedékes koszovói választásokon – mondta Ivica Dačić külügyminiszter. Dačić szerint Pristina továbbra sem tartja be teljes egészében a brüsszeli egyezségeket. A külügyminiszter szerint az a tapasztalat, hogy inkább visszaélnek a szerbek bizalmával. Szerbiának azonban jól látható külpolitikai érdeke, hogy minél nagyobb befolyást szerezzen Koszovóban – tette hozzá a külügyi tárcavezető.

Dačić kijelentette, hogy továbbra is fő prioritásuknak tekintik az Európai Unióhoz való csatlakozást. Ennek kapcsán pedig szeretnének 2018-ig minden feltételt – így a koszovói helyzet rendezését is – maradéktalanul teljesíteni a teljes jogú tagság eléréséért – írta a B92 szerbiai hírportál.

Nagy Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább húzódik a Lufthansa támogatási ügye

Elhalasztotta a Lufthansa felügyelő bizottsága a döntést a német állam pénzügyi mentőcsomagjáról - közölte szerdán a légitársaság, miután az Európai Bizottság néhány repülőtéri résidő feladásához kötötte a csomag támogatását, a Ryanair pedig jelezte, hogy bírósági eljárást kérne a mentőcsomag elfogadása esetén.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás