Putyin nélkül, de Putyinról tárgyalnak Brüsszelben a G7-ek

Legkésőbb június 27-én aláírják az EU és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást – közölte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szerdán, közvetlenül a G7-es csúcs kezdete előtt, amelyen a világ vezető gazdasági hatalmai és demokráciái fenn kívánják tartani a csoportból felfüggesztett Oroszországra nehezedő nyomást az ukrán válság megoldása érdekében. Jean-Claude Junckerről is szó lesz a csúcs margóján.

Az Európai Tanács elnöke arra számít, hogy legkésőbb június 27-én, az EU-csúcstalálkozó margóján aláírhatják a nemrég megválasztott ukrán elnökkel a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, pontot téve egy rétestésztaként húzódó ügy végére.

A május 25-i elnökválasztáson fölényes győzelmet aratott Petro Porosenko az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó jelzéseket küldött arra vonatkozóan, hogy az új kijevi vezetés alá kívánja-e írni az EU-val a megállapodást, aminek politikai fejezeteit már márciusban kézjegyükkel látták el a felek, és ami körül kirobbant vita a hidegháború utáni legélesebb konfliktushoz vezetett Moszkva és a Nyugat között.

Herman Van Rompuy szerdán, a G7-ek brüsszeli csúcstalálkozója előtt reményének adott hangot, hogy minél előbb aláírhatják a megállapodást. A G7-ek informális csúcsainak 15 éves múltra visszatekintő történetében ez az első alkalom, hogy az összejövetelt Brüsszelben tartják és annak az Európai Unió, s nem valamelyik résztvevő ország a házigazdája. A vezetők találkozójának elvileg az oroszországi Szocsi adna otthont, ám a G7-ek tagjai az ukrajnai orosz agresszióra és a Krím elcsatolására válaszul úgy döntöttek, hogy meghatározatlan időre felfüggesztik Moszkva tagságát a csoportban, és a Fekete-tenger partjáról az esőáztatta Brüsszelbe viszik át a találkozót.

Az USA, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az EU vezetőinek informális tanácskozása szerda este 8 órakor vette kezdetét és csütörtökön délután ér véget, amit követően az állam- és kormányfők Normandiába utaznak a partraszállás 70-ik évfordulójára rendezendő megemlékezésre. Erre az utóbbi hónapokban politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag is elszigetelt orosz elnök is hivatalos, aki Barack Obama (és a kanadai és japán vezető) kivételével külön-külön az európai vezetőkkel is megbeszélést tart majd.

Ha a G7-ek most enyhítettek Oroszországgal szembeni retorikájukon, az részben annak a várakozásnak tudható be, hogy Vlagyimir Putyinnal végre szót érthetnek és Moszkva végre eláll az ukrajnai belpolitikai helyzet destabilizálásától. Van Rompuy szerdán hangsúlyozta, hogy a május 25-i elnökválasztás új helyzetet teremtett, és Oroszországgal szemben elvárás, hogy közvetlen párbeszédet kezdjen az új kijevi vezetéssel, továbbá vonja meg aktív vagy hallgatólagos támogatását a kelet-ukrajnai szeparatistáknak, megakadályozva fegyveres csoportok átszivárgását az orosz határon keresztül Ukrajnába.

José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint a G7-ek találkozójának kettős célja, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát, és egyúttal fenntartsák a nyomást Oroszországra. Barroso elmondta, hogy júliusban először magas szintű nemzetközi konferenciát, majd még az év vége előtt nemzetközi donorkonferenciát terveznek Ukrajna megsegítésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU még idén összesen 850 millió eurós pénzügyi támogatást küld Kijevnek.

Kérdésre válaszolva Herman Van Rompuy azt nyilatkozta, hogy az EU továbbra is készenlétben tartja a Moszkva elleni gazdasági szankciókat, miközben a jelenlegi helyzetben egyértelműen előnyben részesíti a diplomáciai-tárgyalásos úton történő rendezést. „Rendszeres időközökként áttekintjük a helyzetet, és ennek fényében döntünk esetleges további szankciókról” – tette hozzá.

Van Rompuy emlékeztetett arra, hogy a G8-ban addig függesztették fel Oroszország tagságát, ameddig az nem változtat az irányvonalán. Azt, hogy visszahívják-e Moszkvát és mikor, a G7-ek vezetői döntenek majd, de ez nincs konkrét eseményhez kötve, és egyébként is túl korainak tűnik – állapította meg az Európai Tanács elnöke.

Van Rompuy ugyancsak egy kérdésre lehetségesnek nevezte, hogy az európai vezetőkkel a G7-ek margóján a bizottsági elnökjelölésről is egyeztessen, de hozzátette, hogy a vezetőktől kapott konzultációkra vonatkozó mandátumától még a brit sajtóban Juncker személyéről megjelenő legvadabb feltételezések sem tudják eltántorítani. Megerősítette, hogy jövő héten az Európai Parlament pártcsoportjainak vezetőivel is megkezdi a konzultációkat a jelölésről, amelyeknek a június végi csúcsig kell befejeződniük.

A G7-ek az ukrajnai válságon kívül a világgazdaságról, a kereskedelemliberalizációról, az energiabiztonságról, a klímavédelemről és a világ legszegényebb országainak megsegítéséről is eszmét cserélnek majd informális jellegű találkozójukon.

José Manuel Barroso az energiabiztonság kapcsán hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlat gázvezeték projektnek összhangban kell lennie az uniós szabályokkal. A Bizottság annak jeleként, hogy mennyire komolyan veszi ezt a kérdést, június 2-án hivatalos felszólító levelet intézett a bolgár hatóságokhoz, elindítva a kötelezettségszegési eljárást, a gázvezeték építési munkálatainak azonnali felfüggesztésére felszólítva Szófiát. Barroso jelezte, hogy hasonló eljárások várhatók, ha akadályokat emelnek a belső energiapiac útjába.