Le Penék nem kérnek a Jobbikból

Marine Le Pen, az EP-ben formálódó szélsőjobboldali frakció társvezetője szerdán Brüsszelben megerősítette, hogy nem kívánják a soraik között látni a Jobbikot, amelytől nagyon eltérnek a nézeteik. Le Pen és Gert Wilders, a holland Szabadság Párt vezére blokkolni próbálnak majd minden integrációpárti javaslatot a Parlamentben, és bizakodnak, hogy végül összejön majd az önálló politikai csoport megalakulásához szükséges hét országos létszám.

Kamerák, fotósok és újságírók hada fogadta szerdán az Európai Parlamentben a franciaországi választásokon első helyet szerző Nemzeti Front vezérét, Marine Le Pent, és négy másik, a szélsőjobboldalhoz sorolt európai párt vezetőit, akik Európai Szövetség a Szabadságért néven önálló pártcsoport létrehozását tervezik a július 1-én megalakuló új parlamentben.

Bár Marine Le Pen már jó ideje tagja az EP-nek, ekkora érdeklődés még egyszer sem fogadta Brüsszelben, ahol a Parlament épülete előtt több százan tüntettek a Nemzeti Front és vezére ellen. Ez látszólag cseppet sem zavarta a pártalapító, Jean-Marie Le Pen lányát, akinek pártja a szavazatok közel 25 százalékával minden idők legjobb választási eredményét érte el és három helyett 24 képviselőt küldhet a következő Európai Parlamentbe.

A mosolygós arcú politikusnő, a holland Gert Wilders-szel, a Szabadságpárt (PVV) vezetőjével, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkárával, az Északi Liga egyik vezetőjével és a flamand szélsőséges és idegengyűlölő Vlaams Belang egyetlen képviselőjével az oldalán „elsöprő győzelemről”, a szélsőjobboldali pártok „lenyűgöző egységéről és érettségéről” beszélt, és közölte, hogy frissen alakult, ám az önálló frakcióvá válás minden kritériumát egyelőre nem teljesítő politikai csoport az élő bizonyítéka annak, hogy „a technokrata és totalitárius EU végképp a múlté”.

A bubifrizurás, őszhajú Geert Wilders arra mutatott rá, hogy a Nemzeti Front és a szövetség más tagjainak démonizálása hatástalannak bizonyult és nem fogja megállítani a csoportot, amely a nemzeti szuverenitás visszaszerzésért és a nemzetállamért küzd majd a képviselőtestületben.

A holland EP-választáson a vártnál halványabban szerepelt Szabadság Párt vezére nagyon bizakodónak mondta magát, hogy a frakcióalakításra rendelkezésre álló három hét elegendő lesz a szükséges hetes országlétszám felmutatására. A szabályok értelmében ugyanis csak akkor alakulhat önálló frakció (és lesz jogosult költségvetési támogatásra és bérelt parlamenti bizottsági helyekre), ha 7 országból legalább 25 képviselőt képes felsorakoztatni. Le Penék sorait ugyanakkor egyelőre csak öt ország pártjai erősítik és a kínálat nem tűnik túl nagynak, ráadásul a szélsőjobboldaliak ugyanabban a tóban halásznak, mint az eurószkeptikus a Szabadság és Demokrácia Európája nevű politikai csoport, amelynek élén Nigel Farage, a brit függetlenségi párt (UKIP) áll. A létszámmal ugyanakkor nincs gond, hiszen Wildersék jelenleg 38 képviselővel rendelkeznek.

Közben a Le Penékkel való koalíciót elutasító UKIP-vezér sem tétlenkedik és szerdán Brüsszelben Beppe Grillóval, az olasz Ötcsillagos Mozgalom elnökével tárgyalt, akinek pártja 17 képviselőt küld az Európai Parlamentbe. „Ha megállapodásra jutunk, sok borsot törhetünk Brüsszel orra alá” – jelentette ki Nigel Farage az első eszmecsere után.

Marine Le Pen leszögezte, hogy az új szélsőjobboldali csoportosulás blokkolni próbál majd minden olyan új kezdeményezést, ami „az emberek kárára a föderalizmus felé vinné el Európát”. Harald Vilinsky, a választásokon a szavazatok 20 százalékát begyűjtő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára a nemzeti szuverenitás és a központosítási törekvések elleni küzdelmet nevezte az új formáció legfőbb céljának. De, Jörg Haider egykori pártja Schengennek is új irányt adna, elejét véve a határokon átterjedő bűnözésnek és a személyek szabad mozgásának is gátat kíván szabni.

Matteo Salvini, a független Padániát (Olaszországtól való elszakadást) követelő Északi Liga vezetője három területen látja vészhelyzet kialakulását, ahol szerinte azonnal lépni kell. Ez euró, a bevándorlás és a munkanélküliség.

Le Pen újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az egyelőre öt pártból álló szélsőjobboldali szövetség nem kíván közösködni a magyar Jobbikkal, akárcsak a bolgár Attakával. „Jelentős nézetkülönbségek vannak közöttünk, és egyikünk sem kívánja a soraink között látni őket” – tette hozzá a Nemzeti Front vezére, aki ugyanakkor nem adott választ arra a kérdésre, hogy konkrétan miért nem tartja elképzelhetőnek az együttműködést a Jobbikkal.

Le Pen a lejáratásukra irányuló állításnak nevezte azt, hogy szövetségének tagjai oroszbarátok lennének, és Oroszország érdekeit képviselnék az Európai Parlamentben. „Egyetlen más nemzettől sem fogadunk el parancsot, de nem is akarunk parancsolni más nemzeteknek” – mondta.

Ezt követően pedig azt ecsetelte, hogy az EU ostoba volt, amikor „hidegháborút hirdetett Oroszország ellen”, amit nagy országnak nevezett, amellyel szerinte stratégiai érdek jó kapcsolatokat ápolni. Európa Le Pen szerint Kína karjaiba lökte Oroszországot, amely nemrég 300 milliárd eurós gázüzletet kötött Pekinggel. „Ez súlyos geopolitikai hiba volt” – tette hozzá.

A Nemzeti Front vezérének arra a megjegyzésre is volt kész válasza, hogy az elmúlt ötéves parlamenti ciklus alatt egyetlenegy jelentés sem készített, egyetlen módosító indítványt sem tett és vagyonnyilatkozatát is üresen hagyta. Le Pen – miután megjegyezte, hogy a kérdező újságíró médiumát Soros György pénzzel támogatja – válaszában rámutatott, hogy a függetlenek között ülve nem volt lehetősége jelentéseket írni és módosító indítványokat tenni.

Ellenben hangsúlyozta, hogy az egyetlen felelős francia politikus volt, aki az elmúlt években olyan érzékeny politikai témákról meg mert nyilatkozni és vitát gerjeszteni, mint az euró, vagy a gazdasági protekcionizmus. „Sokkal többet tettem, mint azok, akik több mint 300 eurós napidíjért a radiátorok mellett üldögélnek a Parlamentben” – replikázott a szélsőjobboldali szövetség vezéralakja.