Vasárnap éjjel lesznek választási eredmények

Négy nappal az európai parlamenti választások előtt sem biztos, mikor kerülnek nyilvánosságra az eredmények. Hivatalosan, a vonatkozó törvények értelmében csak azután lehet közölni az eredményeket, miután az Európai Unió utolsó tagállamában is bezárták a szavazóhelyiségeket. A szlovákiai szavazás nem hivatalos eredményei már vasárnap hajnalban nyilvánosságra kerülhetnek.

Csütörtökön, május 22-én kezdődnek az európai parlamenti választások, ám ezen a napon csak Nagy-Britanniában és Hollandiában szavaznak. Szlovákiában szombaton, május 24-én lesz a voksolás, a 28 tagállam többségében, konkrétan 20-ban csak az utolsó lehetséges napra, vasárnapra írták ki a választást. Ebből a húsz országból 19-ben már vasárnap este tízkor bezárják a szavazóhelyiségeket, viszont Olaszországban éjjel 11 óráig lehet szavazni, így az első hivatalos eredményeket csak az olasz szavazóhelyiségek bezárása után lehet közzétenni. A 28 tagállamból csak négyben, Belgiumban, Görögországban, Luxemburgban és Cipruson kötelező a választásokon való részvétel.

Eddig senkit sem büntettek

„Törvényt sért, aki az engedélyezett időpont előtt közli az eredményeket, de megakadályozni ezt nem lehet. Az biztos, hogy a statisztikai hivatal és a Központi Választási Bizottság (ÚVK) vasárnap éjjel 11 óráig semmit sem fog közzétenni” – nyilatkozta lapunknak Róbert Hajšel, az EP szlovákiai információs irodájának vezetője. A titoktartás Brüsszel szerint azért szükséges, hogy az egyes tagállamok eredményei ne befolyásolják a választókat Európában.

Öt évvel ezelőtt Hollandia a választási hét második napján közzétette az eredményeket, amiért az Európai Bizottság büntetéssel fenyegette az országot. A pénzbírság végül elmaradt. Hollandia azzal érvelt, hogy az EP-választásokról szóló törvény szerint csak a hivatalos végeredmény közlése tilos, ők pedig a nem részleges eredményeket tették közzé. Azóta pontosították a szabályozást, így az idei választásokon a nem hivatalos eredmények közzététele is tilos; ám az előírás megszegéséért járó bírság összege nincs meghatározva. A bizottság ezen a héten a biztonság kedvéért az összes tagállamot figyelmeztette a választási törvény betartására és felszólította a vonatkozó intézményeket, ügyeljenek arra, hogy az eredmények ne kerüljenek idő előtt nyilvánosságra.

Az utóbbi EP-választáson Szlovákiában egy nappal korábban kiszivárogtak a választások eredményei, ez ügyben akkor senki nem tett feljelentést.

Exit poll lehetne

„Az Európai Unióban hatályos előírások nem teszik lehetővé, hogy az eredményeket korábban közöljük” – nyilatkozta múlt héten Dušan Štrauss, az ÚVK elnöke. Így aztán, ellentétben például a parlamenti vagy az államfőválasztással, a szavazóhelyiségek bezárása után a statisztikai hivatal nem fogja közzétenni honlapján, milyen eredménnyel zártak az egyes választási körzetek. Hajšel szerint az egyetlen legális megoldás arra, hogy a választók korábban képet kapjanak a voksolás eredményéről, az lenne, ha valaki rendelne exit poll felmérést. „A felmérés elkészítését ugyanis nem tiltják a törvények. A gond inkább azzal van, hogy ez a fajta közvélemény-kutatás olyan költséges, hogy a szerkesztőségek, például ez EP-választás iránti silány érdeklődés miatt, nem akarják kifizetni” – mondta Hajšel.

Az ÚVK hivatalosan az EP szlovákiai információs irodájában, vasárnap éjjel fogja bejelenteni a hivatalos eredményeket. A sajtótájékoztatót, amely pár perccel éjjel 11 óra után fog kezdődni a közszolgálati televízió és a TA3 hírtévé fogja közvetíteni. A Markíza hétfő estére szervezi választási vitaműsorát, amelybe a megválasztott képviselőket fogja meghívni.

Ismét 13 szlovákiai képviselő lesz

Az Európai Parlamentbe ezen a héten összesen 751 képviselőt választ Európa, Szlovákia 13 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A választásokon Szlovákiában rekordszámú párt és koalíció indul, konkrétan 29; összesen 333 jelöltből válogathatunk, ebből 80 nő.

A legtöbb EP-képviselője Németországnak lesz (96), a franciák 74 helyet kapnak, a britek és olaszok egységesen 73-at; a spanyoloknak 54, a lengyeleknek pedig 51 képviselője lesz Brüsszelben.

A legkevesebb képviselőt, hatot Észtország, Ciprus, Luxemburg és Málta küld Brüsszelbe. Szlovákián kívül 13 EP-képviselője lesz még Dániának és Finnországnak is. Csehországnak és Magyarországnak is 21 képviselője lesz az újonnan felálló parlamentben.