Juncker esélyei nőttek a győzelemre

A legutóbbi felmérések szerint az európai választások napjához közeledve növelte a szocialistákkal szembeni előnyét az Európai Néppárt. Ezzel megfigyelők szerint nőttek a jobbközép hivatalos jelöltjének, Jean-Claude Junckernek az esélyei a végső győzelemre.

Néhány nappal az EP-választások előtt nőtt a távolság az Európai Néppárt és legnagyobb riválisa, a balközép pártokat tömörítő Szocialisták és Demokraták (S&D) között – derül ki a TNS közvéleménykutató-intézet jelen idő tájt legutolsó felméréséből. A TNT az Európai Parlament megbízásából készít rendszeresen szondákat az európai választások előtt, és a mostani eredmény az eddigi legnagyobb jobbközép előnyt mutatja a szocialistákkal szemben.

A voks előtt egy héttel készült felmérés szerint a jelenlegi Parlamentben 275 képviselői hellyel rendelkező Európai Néppárt a szavazatok 29,43 százalékával 221 mandátumot szerezne a július 1-jén megalakuló új EP-ben. A szocialisták a voksok 25,83 százalékával csak 194 helyre számíthatnának. Néhány nappal ezelőtt a szocialisták még zárkóztak a néppártra és már csak három mandátum választotta el egymástól a két pártot.

A harmadik legerősebb pártnak az európai liberálisokat tömörítő ALDE lehet 62 mandátummal (8,26%). Őket követnék a zöldek 52 képviselővel (6,92%), és az Egyesült Baloldal majdnem 6 százalékkal és 45 tagú frakcióval. A brit torykat is a sorai közt tudó Európai Konzervatívoknak és Reformereknek (ECR) 5,86 százalékot és 44 mandátumot jósolnak a közvélemény-kutatók. A brit függetlenségi párt (UKIP) által dominált, EU-ellenes EFD a szonda szerint a szavazatok 4,39 százalékával 33 helyre formálhatna igényt. Az úgynevezett függetlenek (ide tartozik a Jobbik is) 5 százalék fölötti eredménnyel 38 mandátumot szerezhetnek, míg a szavazatok több mint 8 százaléka (62 hely) olyan képviselők között oszlana meg, akikről pontosan nem tudni, hova húznának a választások után.

Ez az előrejelzés megfigyelők szerint jelentős mértékben növeli a luxemburgi Jean-Claude Juncker esélyeit arra, hogy a vasárnap véget érő választások után az ő személye körül alakuljon ki konszenzus, és így ő örökölhesse meg a bizottsági elnöki posztot a tíz év után távozó portugál José Manuel Barrosótól.

Jóllehet Junckerért sem lelkesedik mindenki még a saját táborában sem, és továbbra is tartják magukat azok a találgatások, hogy ő valójában nem is a bizottsági elnöki székben, hanem az Európai Tanács élén köthet ki az év végén távozó Herman Van Rompuy utódjaként, egy egyértelmű választási győzelem megnehezítené azoknak a dolgát, akik kívül szeretnék látni a körön. Az egyértelmű győzelemhez egy, a brüsszeli Le Soir által idézett volt tagállami miniszter szerint legalább tíz mandátummal kellene nyernie egyik vagy másik nagy pártnak a két esélyes közül.

Jean-Claude Juncker és az EPP sikere vélhetően kevésbé idegenítene el egyeseket, mintha legnagyobb riválisa, a szocialista Martin Schulz hozná és pártja hozná a meggyőző választási győzelmet. Sajtóhírek szerint David Cameron brit miniszterelnök mindent megtenne Schulz megtorpedózásáért, jóllehet ehhez blokkoló kisebbséget kellene összehoznia az Európai Tanácsban. Érdekes módon a Brit Munkáspárt sem kívánja a bizottsági elnöki székben látni a németet, aki a bankok elleni kirohanásaival és a brit kormány EU-tagság feltételeinek újratárgyalására irányuló törekvéseivel szembeni ellenséges magatartásával nem szerzett jó pontokat Londonban.

Schulz népszerűségét az sem növeli az állam- és kormányfők körében, hogy az Európai Parlament elnöksége alatt gyakran tört borsot a tagállamok orra alá. Sokan attól tartanak, hogy ha lenne a Bizottság elnöke, akkor az az EP ellenőrzése alá kerül.

Juncker kevésbé megosztó politikus, ráadásul nem is olyan régen maga is tagja volt az Európai Tanácsnak, ahol egyébként is többségben vannak a kereszténydemokraták és a konzervatívok.

Ettől függetlenül konokul tartják magukat azok a híresztelések, melyek szerint szoros eredmény esetén az Európai Tanács mégsem a hivatalos jelöltek közül választana, hanem inkább harmadik személyre esne a választása. A jobboldalon ilyen lehet a fiatal és dinamikus finn ex-miniszterelnök Jyrki Katainen, a baloldalon pedig Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök.

A pártcsaládok frontemberei, Junckert és Schulzot is beleértve mindenesetre múlt heti televíziós vitájukon figyelmeztették az állam- és kormányfőket, hogy a demokrácia megcsúfolása lenne, ha valakit nem közülük választanak. Martin Schulz szerint, ha mégis ez történne, az Európai Tanács jelöltje nem kapná meg a többséget az új Európai Parlamentben. Ebben az esetben a szabályok értelmében a tagállamok vezetőinek egy hónapon belül új jelölttel kellene előállniuk, így a következő bizottsági elnök megválasztása akár őszig is elhúzódhatna.

Ha a legutóbbi felmérés jönne be, az Európai Néppárt és a szocialisták nélkül sem lehetne nyerő (többségi) koalíciókat tető alá hozni a következő Parlamentben, ami növeli a kvázi nagykoalíció létrejöttének az esélyeit.