Ukrajnában újabb épületfoglalások, nyilatkozatháború

Délkelet-Ukrajnában csütörtökön is folytatódtak az oroszbarát szeparatisták erőszakos középület-foglalásai, nem csillapodott az orosz-ukrán nyilatkozatháború, és folytatódtak a feszültség enyhítését célzó nemzetközi diplomáciai erőfeszítések is.

    Mintegy harminc fegyveres elfoglalta a délkelet-ukrajnai Amvroszijivka település városi tanácsát. A gépkocsikkal érkező, automata fegyverekkel felszerelkezett szakadárok betörték az ünnepnapon zárva tartó épület kapuját, majd kitűzték az épület tetejére az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” lobogóját. A támadók lemondó nyilatkozat aláírására kényszerítették Ihor Szkljarov városi vezetőt.

    Donyeckben több száz oroszbarát aktivista az ügyészség székházát foglalta el, a közelharcban többen megsérültek. A részben álarcos támadók kövekkel, petárdákkal és benzines palackokkal dobálták az épületet, amelyet pajzsos rohamrendőrök védelmeztek. A rendőrök könnygázt és hanggránátokat vetettek be. A támadók lefegyverezték a rendőröket, és arra kényszerítették őket, hogy a felbőszült tüntetők között nyitott „szégyenfolyosón” át távozzanak. A szakadárok az épület tetejére kitűzték az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” zászlaját.

    Az indulatok egy többezres oroszbarát felvonulás nyomán szabadultak el. A szakadárok azzal vádolták az ügyészséget, hogy a kijevi hatalmat támogatja.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetést, és ebben egyebek között az ukrán csapatoknak a délkeleti országrészből való kivonását, az erőszak leállítását és az alkotmányos reformról folytatandó széles körű nemzeti párbeszédet sürgette. Putyin onnan követeli az ukrán hadsereg kivonását, ahol a Moszkva-barát szakadárok már tucatnyi várost tartanak ellenőrzésük alatt, és napról napra teret nyernek. 

    A beszélgetést a német kormányfő kezdeményezte, hogy az orosz vezető segítségét kérje a Kelet-Ukrajnában fogva tartott hét EBESZ-megfigyelő, köztük négy német állampolgár kiszabadításához.

    A kancellár szóvivőjének közleménye szerint Merkel kérte az orosz elnöktől, hogy vesse latba befolyását a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok körében, egyben figyelmeztette Putyint arra a felelősségre, amelyet Oroszország az EBESZ tagjaként visel.

    A két vezető beszélt a május 25-i ukrajnai – a német szóvivő szavai szerint „az ország stabilitása szempontjából elengedhetetlen” – választások jelentőségéről is.

    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztatta perui látogatásán, hogy az ukrajnai helyzetről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) védnöksége alatt kell tárgyalniuk a konfliktusban érintetteknek.

    A tárcavezető „teljesen értelmetlennek” nevezte a Moszkva elleni amerikai és európai uniós szankciókat, amelyekre – mint mondta – a Kremlnek nincs szándékában visszavágni. Hozzátette, „jelen helyzetben meg akarjuk adni a lehetőséget a partnereinknek, hogy megnyugodjanak” – hangsúlyozta.

    Kémkedés gyanújával őrizetbe vették szerda este Kijevben az ukrajnai orosz katonai attasét. Az ukrán külügyminisztérium bejelentése szerint az orosz diplomatát akkor tartóztatták le, amikor épp „gyanús tevékenységet” folytatott. A diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánították, és a lehető leggyorsabban el kell hagynia Ukrajnát. Orosz részről egyelőre nem reagáltak a történtekre.

    A nemzetközi jog tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot az ukrán válsággal kapcsolatban az amerikai alelnök. Joe Biden – aki a napokban Ukrajnában tett látogatást – helyi idő szerint szerda este a washingtoni Atlanti Tanács nevű elemzőközpontban tartott beszédében arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a jogsértésekért nagy árat kell fizetnie. Úgy értékelte, hogy Oroszország nem csupán Ukrajna szuverenitását sérti meg, de azt az alapvető nemzetközi jogi elvet is, amely szerint az európai határok nem változtathatók meg politikai megfélemlítéssel vagy katonai erővel.

    Az Ukrajnára vonatkozó genfi megállapodás végrehajtására szólította fel a brit miniszterelnök az orosz államfőt. David Cameron telefonon hívta fel szerda este Vlagyimir Putyint. Hangsúlyozta, hogy még a május 25-ére kiírt ukrán elnökválasztás előtt meg kell találni a válság megoldására alkalmas eszközt, és szerinte még mindig a genfi folyamat a legmegfelelőbb módja ennek.

    Az orosz külügyminisztérium csütörtökön színlelésnek nevezte a kijevi kormány azon javaslatát, amelynek értelmében május 25-én, az elnökválasztással egy időben népszavazást tartanának az ország területi egységéről. Az orosz kormány szerint a terv cinikus, tekintve, hogy Kijev a saját népe ellen folytat katonai műveleteket, és a referendum tovább mélyítené az ukrajnai válságot.

    Az orosz külügyminisztérium egy másik nyilatkozatában – médiainformációkra hivatkozva – arra figyelmeztetett, hogy katasztrófához vezetne Kijevnek az a szándéka, hogy különleges gyors hadműveletet hajtson végre Délkelet-Ukrajnában, ráadásul az ultranacionalista Jobboldali Szektor bevonásával. Egy ilyen akció az orosz külügy szerint a genfi megállapodás megsértését jelentené.

    Választási megállapodást kötött csütörtökön Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Petro Porosenkóval, az ukrán elnökválasztás legesélyesebbnek tartott jelöltjével.

    Az ünnepélyes keretek közt aláírt egyezmény értelmében Porosenko – a KMKSZ által számára nyújtott teljes körű támogatás fejében – vállalja, hogy megválasztása esetén segíti a magyar kisebbség ügyét.