Jogi státuszt kaphatnak az európai pártok

2017-től új szabályok alapján fognak működni az uniós szintű politikai pártok. A reformok célja, hogy a közösségi politikai tömörülések pénzügyi ellenőrzése hatékonyabban működjön, így a transzparencia jegyében komolyabb elszámolási kötelezettségek elé nézzenek.

Az európai szintű pártok jogi státuszának kérdése 2010 óta terítéken van a közösségi intézményekben, azonban már látszik az alagút vége: az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága 2017-re tűzte ki a jogi státusz megvalósulásának kezdetét. A döntés értelmében a pártok közösségi jogon alapuló státuszt nyernek el, amely számos területen szélesebb mozgásteret biztosít, ugyanakkor várhatóan ellenőrzésük is sokkal szigorúbb módon fog megvalósulni.

Marietta Giannakou görög képviselőnő szerint az állásfoglalás előkészítése során „vért izzadtak”, hiszen olyan kulcsfontosságú kérdésekben kellett kompromisszumra jutni, mint az uniós finanszírozás vagy a demokratikus alapkövetelmények. Ugyancsak a döntés nehézségeire hívta fel a figyelmet Maros Sefcovic bizottsági alelnök, aki szerint a területet egyedülálló politikai érzékenység övezi, így nem csoda, hogy közel 18 hónapig egyetlen fejezetet tárgyaltak.

„A legnagyobb kihívást az európai értékek kérdésköre jelentette” – hangsúlyozta az intézményközi kapcsolatokért felelős biztos. Az új szabályozás értelmében egy európai párt bejegyzésének feltétele, hogy az elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében lefektetett olyan alapelveket, mint a demokrácia, a jogállamiság vagy a tolerancia. Ezzel mindössze annyi a baj, hogy sokan úgy vélik: az alapvető európai értékek címszó alatt valójában az euroszkeptikus pártokat akarják kiszorítani a játszmából. Sefcovic szerint szó sincs a kritikusok elleni fellépésről, hiszen a pártok csak akkor kötelesek tevékenységük beszüntetésére, ha a tagállamok és a Parlament is úgy döntenek, tehát a terület a lehető legjobban szabályozott.

Az alapvető uniós értékek követelménye mellett a javaslat megszorítaná a pártok pénzügyi szabályozására vonatkozó előírásokat is. Eszerint az évente névtelenül adományozható összeg felső határa 18 ezer euró lenne, illetve az Európai Parlamentben működő csoportokat is számos változás érné. Ezen pártok esetében az uniós költségvetésből való részesedést már nem lenne kötelező adott éven belül elkölteni, így sokkal könnyebb lenne a hosszú távú célok kivitelezése. Ugyancsak nagyban befolyásolná a pártok működését az ellenőrzésükre létrejövő új testület, mely többek között bejegyzésükért, illetve a bevételek átlátható felhasználásáért lenne felelős.

Az európai pártok többsége eddig közhasznú szervezetként van bejegyezve Belgiumban, azonban a változtatások következtében 2017-től már minden politikai tömörülést el kell ismerni az unió összes tagállamában, így azok jóval szélesebb mozgásteret élvezhetnek. Ez természetesen egy nagyobb célt szolgál, mégpedig az európai identitás, európaiság-tudat előremozdítását. Hogy az európai pártok új működési szabályai ehhez milyen mértékben járulnak hozzá, továbbra is kérdéses, hiszen sokak szerint szigorúbb feltételek mellett is lesznek örökös kedvezményezettek.