Magyar lobbizás a gázexportért Washingtonban

Az amerikai gázexport liberalizálását sürgette kedden Washingtonban Orbán Anita, Magyarország energiabiztonságért felelős nagykövete, aki a BruxInfónak telefonon nyilatkozva elismerte, hogy több év is eltelhet az első amerikai LNG-gáz Európába érkezéséig.

Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nevében felszólalva Orbán Anita kedden arra hívta fel az amerikai Kongresszus energiapolitikai ügyekben befolyásos tagjainak figyelmét, hogy az Egyesült Államokban termelt palagáznak kulcsszerepe lenne az orosz gazdasági és politikai befolyás visszaszorításában Közép- és Kelet-Európában.

„Ha Amerika feloldaná az exporttilalmat a közép- és kelet-európai NATO-szövetségesei számára, azzal jelentősen elősegítené, hogy a térség ellen tudjon állni a politikai nyomásnak, amelyet Moszkva a gázszállításokon és -árakon keresztül próbál a régióban kifejteni,” hangsúlyozta az energiaügyekkel megbízott nagykövet a kongresszusi meghallgatáson.

Az európai országok vezetői egyre növekvő aggodalommal tekintenek egy esetleges gázellátási válságra, amelyet az orosz-ukrán politikai konfliktus fokozódása az Európai Unió területén is kiválthat. A jelentős függés – főleg Közép- és Kelet-Európában – az orosz gázszállításoktól eddig nagyobb óvatosságra szorította az uniós vezetőket a Moszkvával szemben elfogadott szankciókat illetően.

Az Ukrajnával kialakult politikai és gazdasági konfliktusok miatt Moszkva az elmúlt években (legutóbb 2009-ben) több alkalommal is leállította az országnak szánt gázszállításokat, jelentős kiesést okozva ezzel Európa többi részén is, ahová Ukrajnán keresztül jut el az orosz gáz. A legsúlyosabb ezek közül a 2009. évi válság volt, amely a túlnyomóan orosz gázt importáló Közép- és Kelet-Európát sújtotta a legjobban.

Az európai aggodalmakra és a változó geopolitikai viszonyokra reagálva az amerikai törvényhozók a héten több meghallgatást is tartottak arról, hogy szükség van-e a helyzet kezeléséhez az amerikai energiaexport-szabályok módosítására.

A Bruxinfónak adott telefoninterjújában Orbán Anita kiemelte, hogy az amerikai gázexport engedélyezése „stratégiai megerősítést” jelentene a közép- és kelet-európai régió számára, „amely a hidegháború óta nem tapasztalt ilyen mértékű fenyegetettséget”.

„Meggyőződésem, hogy normál körülmények között is lenne gazdasági racionalitása az Európába irányuló export felszabadításának, de krízishelyzetben az előnyök még világosabbak” – vélekedett Orbán.

Az Európában kialakult politikai helyzet az amerikai döntéshozói viták homlokterébe állította a cseppfolyós földgázra (LNG) vonatkozó exportszabályokat. Jelenleg néhány ország kivételével, amelyekkel, mint például Kanadával, az Egyesült Államoknak szabadkereskedelmi megállapodása van, külön hatósági engedélyhez kötött az LNG-export.

A kedden lezajlott kongresszusi meghallgatások arra összpontosítottak, hogy segítene-e Amerika szövetségeseinek az LNG-export felszabadítása abban, hogy csökkentsék függőségüket az orosz gázszállításoktól. A liberalizációs lehetőségek között van egy törvényjavaslat is, amely az összes WTO-tagra kiterjesztené az exportengedélyt.

„Az ukrajnai helyzet katalizátorként hatott az LNG-vitára, és felerősödtek az exporttilalom feloldása mellett érvelő hangok” – számolt be benyomásairól Orbán.

Kongresszusi beszámolójában a magyar politikus kitért arra, hogy Európa keleti felén egyetlen olyan ország sincs, ahol 70 százaléknál alacsonyabb lenne a teljes gázimportban az orosz gáz aránya. Ezért a szállítások megszakítása vagy az árak fel és lefelé történő módosítása a „leghatásosabb politikai és gazdasági eszköz” Moszkva kezében, hogy biztosítsa a befolyását a régióban, hangsúlyozta a nagykövet.

“A monopolhelyzetben lévő szállító felemelheti az árat a renitens vásárlónak, és leszállíthatja az együttműködők számára” – hangzott a magyar érvelés.

Ha a régió hozzáférne az LNG-piacokhoz, az enyhítené a vezetékes szállítás esetén eleve fennálló függőséget, fűzte hozzá. További érvként megemlítette, hogy a magyar és lengyel gázhálózatot Ukrajnával összekötő vezetékeken a nemrég kialakított kétirányú áramlásnak köszönhetően Ukrajna is profitálna a régió LNG-lehetőségeiből.

Orbán nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azt illetően, hogy mikorra lehet reális egy LNG-exportot felszabadító új amerikai törvény vagy külön hatósági engedélyezés. Azt azonban leszögezte, hogy egy ilyen döntés „soha jobbkor nem jöhetne”.

Ugyanakkor elismerte, hogy az “energiadiplomácia” nem rövidtávú megoldásokról szól.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy 3-7 évbe is beletelhet, míg fizikailag elindulhat Amerikából Európába a gáz,” mondta a nagykövet. “De egy belátható jövőben meghozott döntés a gázexport felszabadításáról rögtön éreztetné a jótékony hatását európai befektetői körökben, amire nagy szükség van ahhoz, hogy végre megépüljenek olyan kulcsfontosságú infrastruktúra elemek, mint például a horvátországi Krk-szigetre tervezett LNG-terminál” – érvelt Orbán.

Az amerikai kampány következő lépéseként Magyarország – az amerikai Atlanti Tanáccsal és a visegrádi országok washingtoni nagyköveteivel közösen – konferenciát rendez április végén Washingtonban, amely egy esetleges exportkönnyítés várható hatásait fogja mérlegelni Európára.

“Mindent megteszünk, hogy minél több támogatót szerezzünk a döntést befolyásoló körökben” – jelentette ki Orbán Anita.