A kutatásra és oktatásra alapozva bővülhetnek kapcsolataink Latin-Amerikával

Az ázsiai országok irányába tapasztalható külpolitikai és külgazdasági nyitást tervez Magyarország Latin-Amerika kapcsán. Az elmúlt években megerősített együttműködés a Külügyminisztérium politikai igazgatója szerint számos területen és ország felé bővíthető a jövőben.

Június közepére tervezik a többnapos II. Latin-amerikai Fórumot, amely a 2012. évi első, budapesti találkozóhoz hasonlóan, kiemelten foglalkozik majd a gazdaság és a K+F+I terén megvalósuló kooperáció mélyítésének lehetőségeivel, valamint az elmúlt évek tapasztalatából kiindulóan a felsőoktatási együttműködés bővítésével és Magyarország Európai Unión és a visegrádi együttműködés, a V4 keretein belül megszerzett integrációs tapasztalatainak átadásával – derült ki a Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium (KüM) politikai igazgatója és Latin-Amerikáért is felelős helyettes államtitkára által tartott szerdai sajtóbeszélgetésen.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy Latin-Amerika többek között azért is figyelemre méltó térség, mert az elmúlt évtizedben a belső differenciálódás, feszültségek ellenére, s többnyire sikeres szubregionális integrációk mellett kiemelkedő gazdasági fejlődést ért el. A fejlődés alapja a növekvő belső piac, valamint az, hogy a legtöbb állam nyit az új (például a Csendes-óceáni Szövetség államai Ázsia felé), és a hagyományos külpiaci (Európa és USA piacai) felé.

Közép-Európán belül Magyarország szilárd, hosszú távú együttműködést szeretne kialakítani a térséggel, ami több területen is elképzelhető. Az egyes országok szintjén kiemelendő a térségi viszonylatban elénknek számító mexikói, brazil, argentin, chilei és uruguayi reláció, míg a jövőt illetően potenciális partnerként tekinthetünk Ecuadorra, Kolumbiára és Perura.

Takács Szabolcs hangsúlyozta a nemzetpolitikai orientáció fontosságát, hiszen, Latin-Amerika több országában jelentős számú magyar közösségek élnek: a legtöbben Brazíliában, Argentínában és Venezuelában. A Chilében újranyitott nagykövetség is részben a magyar közösségre tekintettel kezdte meg működését, továbbá tavaly önálló konzuli iroda nyílt Sao Paulóban, amely megkönnyíti például az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyek intézését. Nem kizárt, hogy a jövőben további missziók is nyílnak majd a latin-amerikai relációban, valamint napirenden szerepel az is, hogy hogyan lehetne a gyakorlatban is kiterjeszteni a kereskedőház-koncepciót Latin-Amerikára annak érdekében, hogy további magyar vállalatok, vállalkozások is megjelenhessenek például a mexikói vagy a brazil piacon.

2010-12. között a magyar export 57, míg az import 73 százalékkal nőtt a latin-amerikai relációban, ami összesen kétmilliárd dolláros összforgalmat jelent, amely más relációkkal összevetve szerénynek bizonyul. A kereskedelem felét Mexikóval bonyolítjuk. A forgalom jelentős részét továbbra is a multinacionális cégek adják, azonban a Kitekintő.hu kérdésére reagálva a helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar kkv-k is növelni tudták kivitelüket az elmúlt néhány évben (a kereskedőház-koncepció alapja pedig éppen az utóbbiak segítése, ezért is hatna ösztönzően egy latin-amerikai kereskedőház felállítása, amelynek keretében befektetési tanácsot, jogi és üzleti biztonságot teremtő segítséget kapnának a magyar üzletemberek).

A reláció kapcsán „nem feltétlenül termékskálákban kell gondolkodni” – mutatott rá a lehetőségekre Takács Szabolcs, majd kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I), valamint a felsőoktatási (elsősorban a műszaki, orvostudományi, állatorvos-tudományi és természettudományi képzés) területek komoly lehetőségeket kínálnak hazánk számára. Előbbi kapcsán említette Chilét, amely nyitott a kutatási együttműködésre; utóbbi kapcsán pedig utalt a brazil „Tudomány Határok Nélkül” ösztöndíjprogram sikereire.

A KüM helyettes államtitkára elmondta, hogy jelenleg egy szakmai szintű magyar delegáció tart látogatást Latin-Amerikában: Kubában, Mexikóban és Ecuadorban egyeztetnek a szakértők a jövőbeli együttműködés lehetséges kereteiről.