Bosznia-Hercegovinában folytatódnak a tüntetések

Bosznia-Hercegovinában a hétvégén is folytatódtak a tiltakozó megmozdulások, s bár vasárnap késő délutánig nem jelentettek újabb erőszakos cselekményeket, ma már szemmel látható, hogy a boszniai tavaszként is aposztrofált események szele a határokon túlra is elért. Szerbiában hétfőn szimpátiatüntetést szerveznek, a horvát kormányfő személyesen látogatott Bosznia-Hercegovinába, Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője pedig azt sem zárta ki egy nyilatkozatában, hogy az Európai Unió csapatokat küld majd a délszláv országba.

Bosznia-Hercegovinából vasárnap késő délutánig nem jelentettek újabb erőszakos megmozdulásokat, de a tüntetések így is folytatódtak a délszláv államban. Valentin Inzko, a Bosznia-Hercegovinában működő Főmegbízotti Hivatal (OHR) vezetője szerint 1995-óta nem volt ilyen rossz a helyzet az országban. Az osztrák állampolgárságú, de szlovén nemzetiségű főképviselő nem mellesleg jogosnak, indokoltnak nevezte a boszniai tüntetéseket, ugyanakkor azt is világossá tette; ha a helyzet eszkalálódni fog, akkor az Európai Unió is elgondolkodhat egy kontingens esetleges kiküldésén. Igaz Inzko mindehhez azt is hozzátette; egyelőre nem látják ennek szükségességét, de azt is elárulta, hogy február 11-én mindenképpen áttekintésre kerül a délszláv ország jelenlegi helyzete.

A társadalmi elégedetlenségek kapcsán Valentin Inzko elmondta; az emberek elkeseredése jogos, hiszen ma Bosznia-Hercegovina híres az egyenlőtlenségekről, ráadásul a káosz egyik kiváltó oka nem más, mint a teljességgel működésképtelen állami konstrukció. A daytoni rendszer Inzko szerint a maga nemében mégis sikeres volt, – hiszen békét kellett teremteni – de az ország alkotmányos berendezkedése az osztrák értékelése alapján is túlzottan bonyolult lett. Inzko itt többek között utalt arra a lehetetlen helyzetre is, hogy ma csak a föderációban (Bosznia-Hercegovina Föderáció – FBiH) 11 kormány, 11 miniszterelnök és 11 belügyminiszter van.

A boszniai események szelét a határokon túl is megérezték

A Bosznia-Hercegovinában zajló események már most sem maradtak következmények nélkül. A több napja tartó tiltakozások eredményeként már számos vezető távozott állásából Tuzla, Zenica vagy éppen Szarajevó hivatalaiból, de Mostar rendőrfőnöke is feladta ottani beosztását. Az Unsko-sanski kanton miniszterelnökéről sokáig nem lehetett biztosat tudni, ám a legfrissebb szerbiai sajtóhírek szerint – kihasználva kettős állampolgárságát – családjával együtt Horvátországba menekült. A boszniai tavaszt hozó szelek persze nem csupán ebben a formában lépték át a délszláv állam határait.

Belgrádból ugyanis több sajtóforrás is megerősítette, hogy fiatalok egy csoportja február 10-re szimpátiatüntetést szervez a szerb fővárosban, elmondásuk szerint ezzel vállalva szolidaritást Tuzlában élő sorstársaikkal. A magas munkanélküliséggel együtt járó társadalmi elégedetlenség problémája persze Horvátországban sem ismeretlen, így koránt sem nevezhető véletlennek, hogy a horvát miniszterelnök, Zoran Milanović személyesen utazott Bosznia-Hercegovinába. Valószínűleg éppen azért, hogy (még ott) lehűtse a kedélyeket.

A horvát miniszterelnök az Európai Uniót is kritizálta

A horvát kormányfő mostari látogatása során az Európai Unióval szemben is kemény szavakat használt. Zoran Milanović ugyanis azon véleményének is hangot adott, hogy a boszniai erőszakhullám soha nem következett volna be, ha Brüsszelnek világos politikai céljai vannak a térségre nézve. A horvát miniszterelnök – saját országa uniós tagságát is kiemelve – a fentieken túl megjegyezte, hogy a Bosznia-Hercegovinához hasonló államokat csak akkor lehet segíteni, ha megadjuk számukra a reményt, s ezzel együtt a holnapra vonatkozó perspektívákat. Zoran Milanović szerint ezzel szemben napjaink Európáját az érdektelenség és a tudatlanságból fakadó közöny jellemzi. Szarajevó viszont nem maradhat európai út nélkül.

Mátraházi Tibor