EU válságkezelés: csak a kiindulás közös

Adósságválság, bankválság, versenyképességi válság, egyes tagállamokban pedig szociális és politikai válság is. Így lehetne talán egy mondatban jellemezni az Európát 2009 vége óta sújtó eseményeket. Európának talpra kell állnia, ebben mindenki egyetért.  A válságkezelés eszközei és az eddigi lépések hatékonysága terén azonban a vezető politikusok véleménye eltér.

A franciák már az építkezésben gondolkodnak. François Hollande francia államfő tavaly júniusban egy japán üzleti vezetőkkel tartott találkozón már az eurozóna válságának végéről beszélt. Szakértők szintén a válság végéről beszélnek az összességében 67,5 milliárd eurós mentőcsomaggal kisegített Írországban és a 2012 nyarán a pénzügyi szektor újratőkésítése céljából 100 milliárd eurós mentőcsomagra szoruló Spanyolország esetében is. Görögország vonatkozásában azonban felvetődött egy esetleges harmadik mentőcsomag szükségessége 2014 májusától, amely várhatóan 10 és 20 milliárd euró közötti összegre tehető majd.

Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a januárban megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon adott interjújában méltatta a válsággal leginkább sújtott országok, többek között Görögország előrelépéseit, azonban úgy véli, hogy korai lenne még a gazdasági válság végéről beszélni. Draghi úgy véli a pozitív hatások mellett a kockázatok is jelen vannak még. „Az exporttal kezdődő kilábalás folyamatában most a fogyasztásé a szerep, de a növekedés várhatóan továbbra is törékeny és egyenlőtlen marad. Az európai bankrendszer is számottevően jobb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliségi ráta stabilizálódni látszik”- nyilatkozta az elnök. Bár nagy a szóródás az egyes tagállamok között, az eurozónában tapasztalható munkanélküliség összességében 12,1 százalékra (19,2 millió állástalan) tehető az EUROSTAT adatai alapján.

„Az euro válság mihamarabbi megoldásának szükségessége a politikai erők eltolódásához vezetett az Unión belül a Miniszterek Tanácsa javára, ahol a nemzeti kormányok képviseltetik magukat, tekintettel arra, hogy a bankok megmentéséhez szükséges anyagi források az egyes tagállamok kezében összpontosulnak” – nyilatkozta William Hague brit külügyminiszter. A döntések meghozatalának szükségességével, tehát valamely tagállam(ok) dominanciájának térnyerése elkerülhetetlennek látszik.

Németek a középpontban

A válságkezelés kapcsán sok kritika érte Németországot, amely Merkel vezetésével aktívan részt vett a válságkezelési alap és a megszorításokra épülő adósságcsökkentési csomagok kidolgozásában. A számok tükrében azonban azt mindenki elismeri, hogy a monetáris válságból való kilábalás mindenképpen szigorú fiskális politikát követel a tagországoktól és azt sem állíthatjuk, hogy Németország nem járt élen példamutatás tekintetében. Németország az Agenda 2010-es programmal, jóval a válság begyűrűzése előtt megtette a szükséges strukturális intézkedéseket, úgymint a szociális ellátórendszer teljes átalakítása, a munkaerő piac rugalmasabbá tétele, valamint a nyugdíjkorhatár emelése. Mindez sikeresnek bizonyult Németország esetében, de nem feltétlenül az a periférikus EU tagállamok esetében. Enrico Letta olasz kormányfő egy 2013 nyarán adott interjúban kiemelte, hogy a rossz időzítés és nem megfelelő eszközrendszer is szerepet játszott a válság elmélyülésében.

Az Enrico Letta olasz és Mariano Rajoy spanyol kormányfő 2014. január 27-én Rómában tartott egyeztetésük alkalmával az olasz kormányfő megerősítette, minél előbb tető alá kellene hozni a bankuniót. A fiatalkori munkanélküliséggel szembeni harcban és a kis-, és középvállalkozások megerősítésében is osztozik az olasz és spanyol kormányfő álláspontja. Spanyolországban 26,7%, Olaszországban 12,7%-os a munkanélküliség. Ezen értékeken belül is kiemelkedő a fiatalkori munkanélküliség aránya, amely Spanyolországban 54%, Olaszország vonatkozásában pedig 41%. 

„Az európai polgároknak meg kell mutatni, hogy az unió a válságkezelést célzó kezdeményezéseit tettekre is váltja. Az európai állampolgárokban erősíteni kell az Unióval kapcsolatos pozitív jövőképet tekintettel a májusi parlamenti választásokra”- hívta fel a figyelmet Enrico Letta olasz kormányfő. Mindkét kormányfő kiemelte annak létfontosságát, hogy az EU tovább haladjon az egységesülés útján, mindezt három pillérre építve: bankunió, fiskális unió, pénzügyi és politikai unió. Véleményük szerint, a megszorítások helyett a növekedést kéne inkább a fókuszba állítani.

Az eurózóna pénzügyi segítségért folyamodott országaiban végrehajtott reformokat felügyelő trojka (Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) tevékenységének hatékonysága is EP felülvizsgálat alá került. A meghallgatások eredményeként lehetséges, hogy az eddigiekben rárótt feladatok elvégzése után a trojka- modell helyett az EU a jövőben egy demokratikusabb mechanizmust fog kialakítani.