Elfogadták a török internet-kontroll törvényét

A török parlament az internet ellenőrzését szigorító törvénymódosításokat fogadott el szerda éjjel – jelentette a török média. A lépést a török ellenzék és számos civil szervezet a szabadságjogok lábbal tiprásaként bírálta – írta az MTI nyugati hírügynökségi forrásokra hivatkozva.

    Az új törvényszöveg mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a kormány távközlési hatósága (TIB) bírósági döntés nélkül blokkolja azokat az internetes oldalakat, amelyek „veszélyeztetik a magánéletet”, illetve „diszkriminatívnak vagy sértőnek” ítélt tartalmakat tesznek közzé. A jogszabály emellett arra kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy két évig őrizzék meg a világhálót használók tevékenységének adatait, s azokat kérésre a hatóságok rendelkezésére bocsássák, az érintettek értesítése nélkül.

    Az egyik kormánypárti honatya egyéni indítványaként beterjesztett salátatörvényt az ellenzékkel folytatott többórás heves vita után szavazták meg a parlamentben abszolút többséggel rendelkező Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) képviselői. Az ellenzéki felszólalók közül a vitában többen elítélték azt a „cenzúrát”, amelyet Recep Tayyip Erdogan 2002 óta hatalmon lévő iszlám konzervatív kormánya az országra kényszerít.

    Megfigyelők szerint az internet ellenőrzésének megszigorítása összefügg azzal a példátlan korrupciós botránnyal, amely december közepén rázta meg a török kormányt. A kabinet számos miniszterét és magát a miniszterelnököt is érintő botrány kipattanására Erdogan azzal válaszolt, hogy a nyomozásban résztvevő rendőri és igazságügyi szervek tisztségviselőinek százait mozdította el posztjukról, hetekkel a március 30-i helyhatósági választások, s néhány hónappal az augusztusi elnökválasztás előtt.

    A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű New York-i székhelyű szervezet a szerdai törvénymódosításokra reagálva kijelentette, hogy azok „tovább súlyosbítják” a sajtószabadság törökországi helyzetének amúgy is „gyászos” bizonyítványát.

    Törökországban már eddig is viszonylag egyszerű volt egy bírósági döntéssel bezáratni weboldalakat. Hasonló lépéssel sújtották már a WordPress blogplatformot, a DailyMotion és a Vimeo videomegosztó portálokat, a YouTube elérését pedig 2010 előtt két éven át akadályozták.

    Az isztambuli Gezi park sorsa körül kirobbant tavaly nyári tüntetéssorozat idején Erdogan kifejezetten a zavargások szításával vádolta meg a tüntetők által mozgósításra használt Twitter szolgáltatást.

    Tavaly decemberi transzparencia-jelentésében a Google internetes óriás Törökországot már Kínával együtt emlegette mint a világhálót leginkább cenzúrázó hatalmak egyikét.