Érkezik a német felmentés Kijevbe

Az utóbbi hetek eseményeit figyelve úgy tűnik, Berlin végérvényesen állást foglalt a kijevi tüntetők mellett. Angela Merkel és az Európai Néppárt hamarosan királycsinálásba kezd, alanyuk pedig nem lesz más, mint a profi nehézsúlyú ökölvívás ukrán sztárja, Vitalij Klicsko. Guido Westerwelle külügyminiszter Kijev utcáin sétálgat az ukrán ellenzék vezetőivel, Joachim Gauck államfő pedig bojkottálja a szocsi téli olimpiát. Csak nehogy visszájára süljön el a nagy diplomáciai támadás!

Kijevben jelenleg százezres tömeg követeli Janukovics és Azarov menesztését, valamint az ország nyugati nyitását, Berlinben pedig készülnek valamire. A Spiegel információi szerint az Európai Néppárt, illetve a német konzervatívokat vezető Angela Merkel úgy döntött, partnert választ az ukrán ki-ki mérkőzésben, a választás pedig az Ütés (Udar) párt elnökére, Vitalij Klicskóra esett. Az európai konzervatívok a profi bokszolóban látták meg azt a figurát, aki képes lenne leváltani Viktor Janukovicsot, így a német lap szerint a jövőben Klicsko Brüsszel teljes körű támogatását fogja élvezni.

A Spiegel megszellőztetett információi szerint a kijevi tüntetések frontembere a decemberi néppárti csúcsra meghívást fog kapni, feltehetőleg fel is fog szólalni, valamint lehetősége lesz arra, hogy Angela Merkellel egyeztessen a továbbiakról (akivel minden bizonnyal jól megértik majd egymást, lévén Klicsko folyékonyan beszél németül). Nem lenne példanélküli, hogy az Udar közvetlen nyugati segítséget kapna, figyelembe véve, hogy a CDU-hoz közel álló Konrad-Adenauer-Stiftung már régóta szervezi és finanszírozza az ukrán ellenzéki párt politikusainak továbbképzését.

Nem ez volt az utóbbi hetek első segítségnyújtása, és összességében véve egész biztosan nem az utolsó német földről érkező támogatás Kijevbe. Múlt hét szerdán Guido Westerwelle – még hivatalban lévő – külügyminiszter Klicskóval és Arszenyij Jacenyukkal (az ukrán ellenzék másik jeles alakjával) együtt tett meg egy sétát Kijev belvárosában, majd érkezett meg az „EuroMajdan” néven emlegetett Függetlenségi térre, ahol támogatásáról biztosította a tüntető ellenzéket. „Mi, európaiak nem hagyjuk, hogy mások írják elő nekünk, hogy hogyan találjunk egymásra” – szólt az üzenet közvetlenül a jéghideg időben összegyűlt demonstrálókhoz, közvetve pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek címezve, aki szerint Westerwelle és a németek egyértelműen beavatkoztak az ukrán állam belügyeibe. Guido Westerwelle (aki egyébként az OECD-külügyminiszteri konferenciára jött Ukrajnába) látogatást tett Mikola Azarov ukrán miniszterelnöknél is, viszont figyelembe véve, hogy a német külügyminiszter először a tüntetőknél vizitelt, igen fagyos hangulatban fogott kezet a két fél. Csoda, hogy Azarov nem mondta le a találkozót, bár állítólag nagyon gondolkodott rajta.

Westerwelle látogatására nemcsak az ukrán kormánypártiak, de az orosz medve is igencsak berágott. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a német külügyér „barátságtalan lépését” így értékelte az orosz televízióban: „nézzék: idejön egyik partnerünk külügyminisztere, aki ahelyett hogy a kormánypártiakkal, vagy akár az ellenzékiekkel találkozna – ami teljesen bevett lenne –, egyenesen egy politikai esemény epicentrumába megy, és részt is vesz az akciójukon, ahol a demonstrálók nem mellesleg az érvényes joggal szembemenve tartózkodnak”. Medvegyev üzent Berlinnek is, amikor feltette a kérdést: mi lenne, ha az orosz külügyminiszter menne el Németországba és venne részt egy olyan tüntetésen, amit egyébként jogosan betiltottak.

És ha mindez nem lenne elég, akkor Bellevue-palotából érkező vasárnapi üzenet egész biztosan feltette a pontot az i-re, Joachim Gauck német államfő ugyanis bejelentette, hogy nem vesz részt a 2014-es szocsi téli olimpiai játékokon. A hivatalos indoklás szerint az államfő a tekintélyes orosz demokratikus deficit, illetve az orosz vezetés politikája ellen való tiltakozás jeléül bojkottálja az olimpiai játékokat. Nem ez az első eset, hogy a szabadságharcos hírében álló német államfő sporteseményeken keresztül fejezi ki nemtetszését, emlékezzünk csak a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság ukrán részére, amit a német politikai elit, beleértve a kancellárasszonyt is, teljes mértékben bojkottált.

Túl azon, hogy Merkelék nem biztos, hogy Klicsko személyében a jó lóra tettek, számos kérdés felmerülhet a németek ilyen mértékű kiállásával kapcsolatosan. Az egyik, hogy Berlin diplomáciai fordulataira nem fog-e rámenni a jó német-orosz viszony, ami számos aspektusból is komoly kockázattal járhat Németországra nézve, figyelembe véve az orosz gáz megnövekedett jelentőségét a német energiafordulat miatt. A másik, hogy jóllehet, a nyugati blokk jelen állás szerint teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna európai integrációja mellett, azonban továbbra is kérdéses, hogyha a legjobb forgatókönyv szerint az ukránok tényleg elérkeznének Brüsszel kapujába, akkor mennyire visszakoznának Európa vezetői. Ugyanis nincs az a német pénztárca, ami képes lenne a dél-európai mentőcsomagok mellett az ukrán csatlakozást is kifizetni, akkor pedig maradna a már jól ismert se veled, se nélküled viszony, török mintára. Ahhoz pedig nem tudni, milyen képet vágnának a farkasordító hideggel dacoló lelkes ukrán tüntetők.