Nagy pofon az EU-nak

A cserbenhagyással felérő váratlan lemondás ellenére is szívesen látott vendég lesz a jövő heti vilniusi keleti partnerségi csúcson az ukrán elnök – közölték pénteken Brüsszelben, ahol bár igyekeznek jó képet vágni a történtekhez, érezhetően nehezen nyelik le a keserű ukrán pirulát.

Hidegzuhanyként érte Brüsszelt és az EU tagállamait Viktor Janukovics ukrán elnök döntése az EU-ukrán társulási szerződés jövő hétre Vilniusba tervezett aláírására való felkészülés leállításáról. A váratlan ukrán húzás – ami mögött mindenki Vlagyimir Putyin Kijevnek tett titkos ajánlatát sejti – a kijevi parlament szavazását követően született, amelyen az ukrán honatyák leszavazták azt a törvénymódosítást, amelynek eredményeképpen a 7 éves börtönbüntetésre ítélt Julija Timosenko, egykori ukrán kormányfő legalább ideiglenesen visszanyerte volna szabadságát, hogy külföldre utazhasson gyógykezelésre.

Az EU külügyi szolgálatának szóvivője pénteken igyekezett jó képet vágni ahhoz, amit a kérdésekből ítélve számos sajtótermék máris az európai külügyi szolgálat látványos kudarcának tekint és megkérdőjelezi, hogy ezek után egyáltalán lehet-e jövője az Unió Keleti Partnerségének.

Maja Kocijancic, Catherine Ashton főképviselő szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vilniusi csúcstalálkozót az ukrán visszalépéstől függetlenül megtartják, annál is inkább, mert az ugyancsak erős orosz nyomás alá került Moldovával és Grúziával az eredeti terveknek megfelelően parafálni fogják az ukránokéhoz hasonló társulási megállapodást.

A szóvivő közölte, hogy Brüsszel csalódottan vette tudomásul az ukrán elnök döntését, és meggyőződése, hogy a hasonló fokú frusztrációt válthat ki az ukrán lakosság jelentős részének körében is. „Ez az ő szuverén döntésük, amit csalódottan veszünk tudomásul” – tette hozzá.

Ennek ellenére az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna Európához való közeledése és a társulási megállapodás aláírása mellett, és reméli, hogy Kijev képviseltetni fogja magát Vilniusban. Ashton szóvivője egy kérdésre válaszolva közölte, hogy Viktor Janukovics továbbra is szívesen látott vendég a jövő heti összejövetelen.

Brüsszelben ugyanakkor arra is emlékeztették Kijevet, hogy rengeteg a veszítenivalója a visszalépéssel, hiszen ez a legambiciózusabb megállapodás, amit az EU valaha is felkínált egy harmadik (nem tagjelölt) országnak.

Ashton szóvivője egyelőre csak tudomásul vette azt az ukrán ajánlatot, hogy Moszkva bevonásával hármas körben egyeztessenek a kölcsönös kereskedelmi nyitásról. Többszöri rákérdezésre azonban közvetve értésre adta, hogy az Európai Bizottság számára nem elfogadható az oroszok bevonása egy kétoldalú ügybe, és az EU Moszkvával a megfelelő csatornákon keresztül és keretek között folytat párbeszédet.

A litván külügyminiszter, mint az EU soros elnöke ennél sokkal kategorikusabban elutasító volt, amikor azt mondta, hogy az EU sem akar ott lenni a tárgyalóasztalnál, amikor Moszkva a partnereivel egyezkedik (erről lásd csütörtöki cikkünket).

Ashton szóvivője egy újságírónak válaszolva konkrét adatokkal igyekezett cáfolni, hogy miért hamis az a beállítás, miszerint miközben az EU feltételek támasztásával próbálta magához édesgetni az ukránokat, addig Vlagyimir Putyin gyakorlatilag pénzzel megvásárolta őket. A szóvivő szavaiból arra lehet következtetni, hogy Kijevnek igenis sokat ígért pénzben és más, pénzre váltható előnyökben az EU-val tervezett alku, még ha nem is egyösszegben és nem feltétlenül rövid távon.

A szabadkereskedelmi megállapodás ugyanis jelentős új exportlehetőségeket teremtene az ukrán ipar és mezőgazdaság számára, mégpedig úgy, hogy a szerződés első tíz évében az ukránoknak nagyobb hozzáférést biztosít globálisan az EU piacához, mint fordítva. Becslések szerint az ukrán cégek évente 500 millió eurót spórolhatnának meg az importvámok eltörlésével, és a megállapodás hosszabb távon több mint 6 százalékkal növelné az ország GDP-jét.

A társulás ezen kívül hozzájárulna az ország gazdasági modernizációjához és elavult energiaszektorának korszerűsítéséhez, illetve gázellátásának javításához is. Arról már nem is szólva, hogy egy EU-s megállapodás a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat is megkönnyítené Brüsszel szerint.

Az EU egyébként az elmúlt években 3,3 milliárd euróval támogatta az ukrán reformokat, és az Unió 610 millió euró makrogazdasági támogatást is nyújtott az országnak.

A Kreml közbelépése úgy tűnik, hogy alaposan felborította az EU keleti partnerségi terveit, amelyekre Moszkva kezdettől fogva ellenségesen tekintett, mert az érdekszférájába való behatolásnak vélte.

Korábban arról volt szó, hogy a folyamathoz tartozó hat ország közül néggyel lép előre látványosan a vilniusi csúcson az EU. Közülük ketten, az örmények és az ukránok most bedobták a törülközőt, és a parafálásra készülő Moldovának és Grúziának is óriási nyomást kell elviselnie Moszkva részéről. Azerbajdzsánnal még korábbi szakaszban tart a folyamat, miközben Fehéroroszországgal jegelve vannak a kapcsolatok, amit hivatalosan „kritikus kézfogónak” neveznek Brüsszelben.

A jövő heti vilniusi csúcsra Minszk is meghívást kapott, de a meghívót körültekintően nem személyre szólóan az EU vízum-feketelistáján lévő Alekszandr Lukasenkónak címezték, hanem csak úgy általában. Hírek szerint az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országot a külügyminiszter képviseli majd a vilniusi összejövetelen.