Újabb gázháború készülődik?

Amikor a hivatalos személyek közlik: semmi ok a pánikra, akkor már biztosan tudhatjuk, hogy nagy a baj. Most Ukrajna és Oroszország kerülhet ismét reflektorfénybe, természetesen ismét a gázárak és a gázvita miatt. Újjáéled a 2009-es gázháború? Talán nem, de a feszültség tapintható. Emellett beszámolunk a tegnapi varsói rendbontásról, a kolumbiai békefolyamatról és a nemdohányzók védelméről is.

Ukrajna idén már nem vesz több orosz gázt

Idén már nem vásárol több földgázt a Gazpromtól Ukrajna – derült ki ma egy kijevi kormányzati bejelentés nyomán, ugyanakkor a Kommerszant napilap szerint keleti szomszédunknak elegendő tartaléka van ahhoz, hogy saját és az európai partnereinek igényét kielégítse. A bejelentés azért fontos, mert ismét feszültségek támadtak Kijev és Moszkva között a gáz miatt: az orosz gázóriás 800 millió dollárt követel az ukrán állami gázcégtől, a Naftogaztól. Fontos viszont megjegyezni, hogy az Európába irányuló tranzitot a mostani vita nem érinti, illetve várhatóan a legutóbb 2009-ben előfordult válsághelyzet sem fordulhat elő, akkor ugyanis azért álltak le teljesen a szállítások, mert az ukránok az Európának szánt gázból csípték le a saját részüket.

A Reuters beszámolója szerint a mostani vitának Európára nézve nincsen komolyabb jelentősége, ugyanis mind Ukrajnában, mind Európában feltöltötték a stratégiai és kereskedelmi gáztározókat, így minden érintett ország elegendő készlettel rendelkezik a tél átvészelésére, miközben az enyhe őszi időjárás további takarékoskodást is lehetővé tett. Ukrajna évi 29 milliárd köbméter gázt importál Oroszországtól, tartalékai pedig az utóbbi hetek adatai szerint elérték a 19 milliárd köbmétert. A Naftogaz továbbra sem hajlandó gázt átvenni az oroszoktól, hivatkozva a túlságosan magas árra, míg a Gazprom a 800 millió dolláros elmaradását követeli. Ukrajna sarokba szorítása azért lehet pont most fontos az oroszoknak, mert küszöbön áll az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás aláírása (bár ebbe még Julija Timosenko ügye beleszólhat), miközben Moszkva inkább magához kötné nyugati szomszédját, és a Vámunióba léptetné be Viktor Janukovics országát.

Ukrajna egyébként szépen csendben igyekezett függetleníteni magát Oroszországtól, ma már napi 4,4 millió köbméter gázt vásárol Lengyelországtól, és napi négymillió köbmétert Magyarországtól. Igaz, ez az éves felhasználás alig tizedét tudja fedezni, de legalább egy kis játékteret biztosít Kijev számára. A végleges megoldást persze az jelentené, ha bejönne Janukovics ígérete, miszerint az országban található palagázból 2020-ra önellátóvá válna Ukrajna (az első szerződéseket az amerikai Chevronnal nemrég meg is kötötték), azonban arra még bizonyosan nagyon sokat kell várni, hogy orosz helyett ukrán gázzal fűthessenek Közép-Európa lakói.

Az orosz követségre is rátámadtak a varsói randalírozók

Tegnap hatvannégy embert tartóztattak le a függetlenségi meneten Varsóban a legutóbbi hírek szerint. A Rzeczpospolita internetes honlapja tizenkilenc sebesültről számolt be, ebből tizennégy ember szorult kórházi ápolásra. A sérültek között több rendőr is van.

A főváros vezetése a rendbontás miatt délután öt óra körül beszüntette a menetet, ám az ennek ellenére tovább folytatódott és csak az esti órákban ért véget. Az egyik szervező tíz-egynéhány ezerre becsülte az összegyűlt tömeget, ahol a sorokat vidékről érkezett többszáz futballdrukker is erősítette. A menet nyugodtan haladt, a gondot néhány százfős csoportok okozták.    

Egy mai összesítés szerint az okozott károk értéke 120 ezer złotyra rúg. A Megváltó téren nemrég felújított hatalmas szivárványt felgyújtották, autók, járdaszegélyek, útjelző táblák, fák rongálódtak meg. Az orosz nagykövetség épülete előtt petárdák gyulladtak, az őrbódé pedig kiégett.

Politikai szereplő lehet a FARC Kolumbiában

Megállapodás született a kolumbiai kormány és a FARC között a gerillák politikai életben való részvételéről – közölték a felek múlt szerdán. Az egyezség jelentős előrelépés a közel egy éve tartó békefolyamatban, ugyanakkor több kérdés nyitott még a FARC politikába való bekapcsolódását illetően. Juan Manuel Santos elnök kijelentette, hogy folytatni kell a párbeszédet.

A kolumbiai kormány delegációja és a gerillaszervezet képviselői közös közleményben ismertették a megállapodás főbb témáit. Az egyezségben foglaltak erősítik a demokráciát: bővülnek az ellenzékben lévők jogai, nő a politikai részvétel, átláthatóbbá válik a választási rendszer. Kidolgozásra kerül egy, az ellenzéki pártokra és mozgalmakra vonatkozó szabályzat. Alakítani fognak egy szakértői küldöttséget, amely felülvizsgálja a választási rendszert, és javaslatokat tesz a szükséges változtatásokra. Létrejön majd egy integrált biztonsági rendszer a politika gyakorlásához, mellyel a politikusok elleni erőszakot szeretnék megelőzni. A rendszer olyan értékekre épül, mint az emberi méltóság, a tolerancia, és az ellenfél iránti tisztelet.

Felemelik a dohányzás korhatárát New Yorkban

Újabb megszorító intézkedéseket vezetett be New York város tanácsa a dohányzás visszaszorítása és a függőség korai kialakulásának megelőzése érdekében. A fiatalok ezentúl 21 éves koruktól vásárolhatnak cigarettát és különféle szivarokat.

A visszaeső adóelkerülők büntetése mellett a dohánytermékek ára is megemelkedik, ráadásul ezután diszkontokban nem lehet árusítani azokat. A szigorításokkal kapcsolatban a kezdeményezők újabb győzelemről beszélnek, többen viszont kétségüket fejezték ki. Egyes vélemények szerint negatív gazdasági következményekkel jár a szabályozás, amely ráadásul nem lép fel hatékonyan a birtoklással szemben, így a gyakorlati haszna megkérdőjelezhető.