Sárga lapot kaphatnak a túl jól teljesítő németek

A bizalom visszatérésének határozott jeleit látja az európai gazdaságban a Bizottság, amely kedden nyilvánosságra hozott őszi előrejelzésében a feltörekvő gazdaságok növekedési ütemének lassulását jelölte meg fő kockázatként. Németország presztízsveszteségként élheti meg, ha Brüsszeltől „sárga lapot” kap a normális értéket meghaladó folyó fizetési mérlegtöbblete miatt.

2013 második felében fél százalékra gyorsult fel a növekedés az előző év hasonló időszakához képest az Európai Unió egészében. Ettől azonban éves szinten még stagnálni fog az EU gazdasága, miközben az euróövezetben 1,4 százalékos recessziót jelez előre kedden közzétett őszi gazdasági prognózisában az Európai Bizottság.

Brüsszel ugyanakkor sokkal optimistábban látja a közeljövőt, amit az is mutat, hogy 2014-ben az EU-ban 1,4 százalékra, a valutaövezetben pedig 1,1 százalékra gyorsulhat a növekedés, amit 2015-ben 1,9, illetve 1,7 százalékos bővülés követhet.

Miként azt a számok is jól szemléltetik, az alapvetően kedvező hírek és az európai gazdaságba visszatérő bizalom egyértelmű jelei ellenére Brüsszel csak fokozatos talpraállást jósol a következő néhány évben Európa számára. Ennek az a fő oka, hogy miközben a belső fogyasztás fokozatosan átveszi a növekedés motorjának a szerepét, a külső környezet kedvezőtlenebb alakulására lehet számítani a következő két évben, mint amire még tavasszal számítani lehetett. A feltörekvő gazdaságok lassuló növekedése azt sugallja Európának, hogy csak fokozatosan áll majd stabil növekedési pályára az európai gazdaság.

„Egyre több jele van annak, hogy az európai gazdaság fordulóponthoz érkezett. Az Európában végrehajtott költségvetési konszolidáció és szerkezeti reformok lefektették a fellendülés alapjait. De túl korai lenne még győzelmet ünnepelni: a munkanélküliség szintje továbbra is elfogadhatatlanul magas. Ezért folytatni kell az európai gazdaság modernizálására irányuló az erőfeszítéseket” – jelentette ki a gazdasági előrejelzést bemutató Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

A jó hírek közé tartozik, hogy az utóbbi évtizedben számottevő folyó fizetési mérleghiányt felmutató országok nettó exportja jobban hozzájárul most a növekedéshez. Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkező országokban is fokozatosan élénkül a kereslet.

Az EU az elmúlt három évben jelentős előrehaladást ért el a költségvetések konszolidálásában, amelynek üteme most lassul, tekintettel arra, hogy a tagállamok nagyobb mozgástérrel rendelkeznek. A válság tetőpontján, 2011-ben csak három országgal szemben nem folyt eljárás a túlzott méretékű hiány miatt. Ma a számuk 12-re nőtt (köztük van Magyarország is. A magyar előrejelzésről lásd külön írásunkat).

A GDP-arányos hiányt az EU egészében 2013-ban 3,5 százalékra, az eurózónában pedig 3,1 százalékra várja az Európai Bizottság. A 3 százalékos átlag alá 2015-ben kerülhet az államháztartási hiány.

A kedden napvilágot látott makrogazdasági számokból jövő héten von le egyes tagállamok esetében konkrétabb következtetéseket is az Európai Bizottság, amikor közzéteszi a következő európai szemesztert elindító éves növekedési jelentését; a tagállamok makroegyensúlyi problémáiról készülő külön jelentést és egyes esetekben további lépéseket is javasolni fog a deficiteljárást illetően.

Olli Rehn kedden közölte, hogy a Bizottság Horvátország esetében javaslatot készül előterjeszteni a pénzügyminiszteri tanácsnak arról, hogy állapítsa meg, az EU legújabb tagállamában fennáll a túlzott mértékű (a GDP-arányosan 3 százalékos szintet) meghaladó államháztartási hiány.

Brüsszel jövő héten az eurózóna tagállamai által benyújtott költségvetési terveket is értékelni fogja és ezek fognak alapul szolgálni annak megítéléséhez, hogy a nyáron államháztartásuk rendbetételére egy vagy kétéves haladékot kapó országok (Franciaország, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Lengyelország és Szlovénia) vajon elvégezték-e az ezért cserébe kért házi feladatot (szerkezeti reformokat). Málta esetében pedig annak néz utána a Bizottság, hogy teljesítette-e a megfogalmazott elvárásokat, amelyek nélkül pénzügyi szankciók leselkednek az országra.

Rehn abbéli reményének is hangot adott, hogy Belgiummal szemben jövőre megszüntethetik a túlzott mértékű hiány miatt indult eljárást. Erről legkorábban tavasszal, a 2013-as hiányról szóló végleges adatok birtokában születhet javaslat a pénzügyminiszteri tanácsnak.

A Bizottság alelnöke újságírói kérdésre válaszolva az egész euróövezet szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a két legnagyobb gazdaság, Németország és Franciaország egyaránt elvégezze a házi feladatát. Hangsúlyozta, hogy amit a két ország tesz, annak egyértelmű kihatása van az eurózóna egészére. „Ha ők ketten végrehajtják az országspecifikus ajánlásokat, azzal nagy szolgálatot tennének az euróövezet egészének” – jelentette ki Olli Rehn.

A Bizottság alelnöke azt is előrevetítette, hogy valószínűleg Németország is azok között lesz, amelyek esetében jövő héten úgynevezett mélyreható elemzés elkészítését fogja kezdeményezni az Európai Bizottság. Ennek oka, hogy az ország folyó fizetési mérleg többlete három éves átlagban meghaladja a 6 százalékos szintet, vagyis azt az indikátort, ami a szabályok értelmében makrogazdasági egyensúlytalansági problémát jelezhet.

Bár azt a Bizottság is elismeri, hogy a többlet nem esik ugyanolyan súllyal a latba, mint a folyó fizetési mérleg hiánya, a Bizottság országspecifikus ajánlásai is egy sor feladatot szabnak Berlinnek. Ezek közé tartozik a bérek növelése, az infrastruktúrákba történő beruházás és a szolgáltatási szektorok megnyitása a verseny előtt. Ezek az intézkedések ugyanis nagyobb belső keresletet kelthetnek és jótékony átgyűrűző hatásuk lehet az euróövezet más tagjaira is.

Rehn ugyanakkor igyekezett kisebbíteni a várható lépés jelentőségét, hangsúlyozva, hogy legutóbb 13 ország esetében jelzett a „makroriasztó”, és ezek között volt Hollandia, Finnország és Svédország is. Berlin ugyanakkor várakozások szerint presztízskérdésnek tekintheti az ügyet. A biztos ugyanakkor azt is közölte, hogy semmi sincs még lefutva és a biztosi testület jövő héten nyílt vitát folytat majd a kérdésről.