Sok a kérdjőjel a szerb csatlakozás körül

Technikai szempontból keveset tudunk még, azt sem tudni, hogy miként néz majd ki a tárgyalás 35. fejezete, amely Belgrád és Pristina viszonyának rendezéséről szól – mondta hétfőn Tanja Miščević, az európai uniós tárgyalócsoport vezetője az EU-s csatlakozás nyilvános vitadélutánján. Szavai szerint, bár a tárgyalási keretet sem Szerbia, sem az Európai Bizottság nem befolyásolhatja, senki sem ül ölbe tett kézzel, hanem mindenki a saját érveit próbálja bemutatni a másiknak.

Branko Ružić európai ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter hozzátette, hogy a szerb kormány amellett érvel, hogy a dokumentum Szerbia érdekeivel és lehetőségeivel legyen összhangban. Szavai szerint minden országnak volt egy jellemzően „fontos” fejezete, ezért Szerbiával kapcsolatban nem kell túlméretezni a 35. fejezet fontosságát, ugyanis abban az EB egyes Koszovó területét is érintő kérdéseket akar rendezni.

Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője megjegyezte, hogy az EU tagországai döntenek arról, hogy milyen lesz a tárgyalási keret, ugyanakkor senki sem beszél újabb feltételek megszabásáról Szerbia számára. „Az EU támogatja Szerbia integrációs útját” – mondta Davenport.

Branko Ružić hozzátette, hogy a tervek szerint az EU külügyminiszterei december 17-én döntenek a tárgyalási keretről, amelyet az EB december 20-án megerősít. Ezt követően hívják csak össze azt a kormányközi konferenciát, amellyel politikailag és nyilvánosan is megkezdődik a csatlakozási tárgyalás.

Az EU decemberben ünnepli a karácsonyt, így nem szabad semmi hátsó szándékot sejteni, amennyiben ez a konferencia áttolódik januárra – hangsúlyozta Ružić.

Mint megjegyezte, a csatlakozás pénzügyi vonatkozása sokkal nagyobb problémákat vet fel, mint a politikai kérdések, ugyanis csupán a környezetvédelem EU-s szabványokhoz való összehangolására 10,6 milliárd dinárra lesz szükség. A vitadélutánon még elhangzott az is, hogy a jövőben Szerbiának kötelessége lesz Brüsszelnek is bemutatnia a törvényjavaslatait, ugyanis Szerbia a csatlakozási tárgyalástól kezdve nem egy „harmadik” ország, hanem egy jövendőbeli tagország.