Szerbia – Horvátország: a viszony hideg marad

A szerb és a horvát elnök belgrádi találkozóját követően zágrábi elemzők egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy a két délszláv ország viszonya a továbbiakban is magán viseli majd az elhidegülés nyomait. Aligha kétséges, hogy Ivo Josipović szerbiai látogatásának légkörét eleve meghatározta az a tény, miszerint országa egyelőre nem hajlandó visszavonni Belgráddal szemben a Nemzetközi Bíróság elé vitt népirtási vádakat. Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy – a januárban tartott szerb-horvát miniszterelnöki csúcshoz hasonlóan – a felek a kényes témaválasztással is hozzájárultak a tárgyalások kudarcához.

„A viszony hideg marad!” – A délszláv lapok ilyen és ehhez hasonló címszavakkal értékelték a horvát elnök belgrádi vendégszereplését, amelyre már eleve árnyékot vetett az a sajtóhír, miszerint Zágráb egyelőre nem kívánja visszavonni a Hága elé vitt népirtási vádakat.

A tárgyalásokat követően a szemmel láthatóan csalódottan nyilatkozó szerb elnök meg is jegyezte a sajtó munkatársainak, hogy a jó barátok nem feltétlenül a bíróság plénuma előtt szokták rendezni vitás ügyeiket.

Ezt követően persze a horvát elnök nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Zágráb a jövőben változtatni fog a fent látható álláspontján, de amint Ivo Josipović megfogalmazta; ezt a lépést egyedül a horvát kormányzat hivatott megtenni.

A szerbek is pereltek

A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a kilencvenes évek első felének háborús borzalmait nem csupán Zágráb rakta Hága asztalára, hiszen a horvát keresetet követően Belgrád is pert indított Horvátországgal szemben.

Ráadásul a szerb külügyminiszter Ivan Mrkić egy múlt heti interjúban azt is világossá tette; miután Horvátország indította el elsőként a népirtással kapcsolatos jogi eljárást, Belgrád most elvárja, hogy a visszavonás terén is Zágráb legyen a kezdeményező fél.

Nehezen emészthető témaválasztás

A szerb-horvát elnöki találkozó kapcsán elmondható, hogy néhány témát leszámítva a tárgyalások hátterét a két délszláv állam korábban egymás ellen vívott háborúja szolgáltatta. Az eltűntek ügye, a háborús menekültek vagy éppen a szomszédos országokban élő nemzeti kisebbségek sokszor kényes területeket is érintő témaköre pedig nem biztos, hogy jó alapot nyújthat az egymástól újfent eltávolodott két délszláv nemzet közeledéséhez.

Voltak pozitívumok is

A fentebb olvasható kisebb nagyobb kudarcok, illetve a kényes témák tárgyalóasztalra kerülése mellett voltak jól érzékelhető pozitívumai is a két elnök találkozójának. Azon kívül, hogy mind Ivo Josipović, mind pedig Tomislav Nikolić elkötelezte magát amellett, hogy – utóbbi szavaival élve – bezárják a viharos múlt vasajtaját, a két elnök által vezetett delegációk megállapodtak a dohánytermékeket érintő vámszabályozásról, illetve Szerbia integrációs törekvéseinek horvátok által történő támogatásáról.

Emellett Ivo Josipović a Vihar-hadművelet során Horvátországból elmenekült szerbek képviselőit is fogadta, Tomislav Nikolić pedig kollégája oldalán gesztusértékű látogatást tett egy a Vajdaságban található horvátok lakta településen.

Mátraházi Tibor