Oettinger esélyt adna a pót-Nabuccónak

Nabucco vagy más, az Európai Unió számára továbbra is prioritást élvez egy Bulgáriát Romániával, Magyarországgal és Ausztriával összekötő gázvezeték megépítése – közölte a BruxInfo kérdésére hétfőn Günther Oettinger, energiapolitikai biztos abból az alkalomból, hogy a Bizottság elfogadta az összesen 248 kiemelt energiaprojektet tartalmazó listát.

Konkrét név említése nélkül „a Bulgáriát Románia és Magyarország érintésével Ausztriával összekötő gázvezeték” is egyike annak a 248 kulcsfontosságú energiaprojektnek, amelyek megvalósítását uniós költségvetési forrásokból, piaci finanszírozás révén, vagy könnyített engedélyezési szabályokon keresztül kívánja előmozdítani a következő években az Európai Unió.

A lista köztes, még júniusi verziójában még az eredetinél jóval rövidebb Nabucco-West beruházás szerepelt név szerint, ám azóta a MOL részvételével létrejött konzorcium a Transz-adriai Gázvezetékkel (TAP) szemben elveszítette az azerbajdzsáni Shah Deniz II. mezőből kereskedelmi értékesítésre meghirdetett évi 10 milliárd köbméter földgáz szállításának jogáért folytatott versenyt. A döntés minden bizonnyal egyúttal a Nabucco végét is jelenti. Az EU energiapolitikai biztosa szerint ugyanakkor ez nem változtat az Uniónak azon a szándékán, hogy prioritásként kezelje egy gázvezeték megépítését Bulgária és Ausztria között, amelyen keresztül a Kaszpi-tenger környékéről származó gáz áramolhat Európa szívébe, csökkentve ezzel a térség orosz gázforrásoktól és szállítási útvonalaktól való kiszolgáltatottságát.

„Ez (a gázvezeték), lehet, hogy nem a Nabucco lesz, de a négy országot összekötő alapvető infrastruktúra továbbra is kulcsfontosságú” – jelentette ki Günther Oettinger a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy Európa a Nabucco meghiúsulása után milyen módon tud hozzájárulni a térség ellátásbiztonságának javításához.

A biztos hozzátette, tárgyalások folynak arról, hogy a bolgár piacot hogyan tudnák rákapcsolni az azeri gázt Törökország érintésével Görögországba, Albániába és Olaszországba szállító Transz-adriai Gázvezetékre. Emellett a Bizottság arra számít, hogy egyebek mellett a palagáz kitermelésének köszönhetően Románia a következő években földgáz exportőrré válik majd és képes lesz földgázzal ellátni a szomszédos közép- és kelet-európai országokat.

Az a tény, hogy egy esetleges Nabucco-pótló gázvezeték is rákerült a projektlistára, még nem jelenti azt, hogy ez vagy akár a másik 247 kiemelt gáz, villamos energia és olajinfrastruktúra-fejlesztési beruházás közvetlen uniós támogatáshoz juthat az erre a célra az EU 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésében létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 5,85 milliárd eurós büdzséjéből.

A listán szereplők közül csak azok a projektek tarthatnak majd igényt a közvetlen uniós finanszírozásra, amelyek a piac kicsiny mérete, izoláltsága vagy más ok miatt nem keltik fel a magánbefektetők érdeklődését. A többi beruházás esetében különböző pénzügyi eszközök jöhetnek szóba, mint az Európai Beruházási Bank szokásosnál nagyobb kockázatvállalásán alapuló kedvezményes hitelek; ugyancsak az EIB által megtámogatott, alacsonyabb kamatozású projektkötvények és olyan kockázati tőke (értékpapír-eszközök), amelyeket a Bizottság tesz elérhetővé az EIB-n keresztül a projektgazdák számára.

Brüsszel abban bízik, hogy az EIB által nyújtott garanciákon kívül a listán szereplő energiaprojektek gyorsított és egykapus elbírálása is vonzóvá teszi majd a magánbefektetők szemében a belső energiapiac kiépítését szolgáló energetikai beruházásokat. Az egyik legfigyelemreméltóbb újítás, hogy a projektek engedélyezési eljárására maximum 3 és fél év áll majd rendelkezésre az eddigi átlagos 10-12 év helyett. Ebből két év jut majd a környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítésére, és 18 hónap a szakhatóságoknak a konkrét engedélyek kiadására illetve megtagadására.

Az első pályázatokat 2014 elején írja ki majd a Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) való finanszírozásra. A pályázók tanulmányokra és építési munkálatokra igényelhetnek majd támogatást az alapból.

A listát kétévente aktualizálni fogják, indokolt esetben feltéve rá új projekteket, illetve levéve azokat, amelyek megvalósítására nincs esély.

Magyarország körülbelül egy tucat beruházás kapcsán érdekelt a listán, ezek többsége a gáz- és villamos energia hálózatok szomszédos országokkal való összeköttetését hivatott megteremteni, illetve a gázellátást javítani.

EU-források megerősítették, hogy azok a magyar vonatkozású projektek (például a magyar-szlovák gáz interkonnektor), amelyek számára néhány évvel ezelőtt pénzt különítettek el az uniós gazdaságélénkítési tervből (az említett projekt esetében 30 millió eurót), továbbra is igényt tarthatnak a támogatásra, a CEF-ből azonban már nem igényelhetnek további forrásokat.

A Nabucco számára ugyancsak a gazdaságélénkítési tervben elkülönített 200 millió euró pedig bennmarad a költségvetésben és „visszakerül” a tagállamokhoz (valójában ennyivel csökken a befizetésük).

A listán szereplő magyar vonatkozású projektekről lásd október 13-i cikkünket.