Nem hátrálnak a képviselők a kohéziós vitában

Sokan remélik, hogy a Bizottság kompromisszumos javaslata átvághatja a gordiuszi csomót a Tanács és az Európai Parlament között a kohéziós pénzek felhasználásának szabályairól kialakult elhúzódó vitában.

Az Európai Parlament regionális politikai szakbizottságának elnöke szerint az út 97 százalékát megtették már az uniós intézmények a kohéziós politika reformjáról folyó egyeztetéseken. Ennek ellenére négy fontos nyitott kérdésben kialakult vita továbbra is blokkolja az előrehaladást, és egyes félelmek szerint a felzárkóztatási politika időben történő végrehajtását kockáztatja.

A tagállamok többsége az általános ügyek tanácsának hétfői ülésén ellenezte azt, hogy az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon korábban már lezárt témákat újranyissanak – tájékoztatott hétfőn Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára. A másik jogalkotó, az Európai Parlament ugyanakkor szívósan ragaszkodik ahhoz, hogy néhány ponton módosítsa azt a megállapodást, amit még februárban kötöttek a következő többéves pénzügyi keretről és azon belül a kohéziós politika fő paramétereiről az állam- és kormányfők.

A Parlament azonban gesztusokat vár a kormányoktól és addig nem lehet bizonyosra venni, hogy a képviselőtestület októberi második plenáris ülésén megszavazhatja-e a felzárkóztatási támogatások folyósításának szabályairól rendelkező jogszabályokat. A képviselők négy kérdésben kísérelnek meg engedményeket kicsikarni a Tanácstól. Ezek: a makrogazdasági feltételesség, a teljesítménytartalék, a társfinanszírozás és az előlegfizetések kérdése.

Ezek közül messze az a szabály a legfontosabb, amely összekapcsolja a gazdasági kormányzást az uniós kohéziós és fejlesztési politikával. A tagállamok által már jóváhagyott javaslat értelmében a felzárkóztatási támogatások felfüggesztésével büntethetnek országokat, amelyek megsértik a költségvetési fegyelmet érvényesítő stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseit.

Az Európai Parlament azonban ellenzi a fejlesztési források ilyenfajta feltételekhez való kötését, és ha nem is tudja lebeszélni a kormányokat a tervről, legalább módosítani szeretné a vonatkozó jogszabályt.

A makrofeltételek felpuhítását az elképzelést kezdettől fogva kiegyensúlyozatlannak tartó Magyarország sem bánná, más kérdés, hogy nem minden áron. Ha ennek például a tárgyalások elhúzódása és az elvileg a 2014. januártól induló programok végrehajtásának csúszása az ára, a magyar kormány sem nyúlna hozzá az egyszer már kitárgyalt alkuhoz. Már csak azért sem, mert kérdések újranyitásával könnyen felborulhatna az az egyensúly, ami a februári tárgyalásokon létrejött.

„A labda most a Tanács térfelén pattog, miután az EP tárgyalódelegációja nagy rugalmasságot tanúsított a kohéziós politika reformjáról folyó tárgyalásokon” – szögezte le hétfői nyilatkozatában a regionális politikai szakbizottságot vezető Danuta Hübner.

Értesülések szerint az Európai Bizottság most egy kompromisszumos javaslaton dolgozik, amelyet a kulcsfontosságú szerdai háromoldalú egyeztetési forduló előtt mutatna be. „Sürget az idő a megállapodásra és egy ésszerű kompromisszum megtalálására. Minél tovább késlekedünk, annál inkább csökken a több mint 400 milliárd eurónyi beruházás hatása és a kilábalás és növekedés esélye. Arra sürgetem a tagállamokat és a parlamentet, hogy jussanak közös nevezőre és kössék meg az alkut, amikor szerdán a trilógus keretében találkoznak” – jelentette ki Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos.