Több mint félmillió szíriai menekült Törökországba

A véres konfliktus kirobbanása óta több mint 500 000 menekült kelt át a török határon, és számuk folyamatosan emelkedik.

A török külügyminisztérium nyilatkozata szerint a szíriai konfliktus kezdete óta több mint félmillió szír menekült érkezett Törökország területére – adta hírül a Hürriyet Daily News című török napilap.

Ahmet Davotoglu külügyminiszter szerint eddig 5638 szír gyermek született a menekülttáborokban. A török politikus figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy ha nem tesznek sürgős válaszlépéseket a szír kormány állítólagos vegyi támadására, akkor az évszázad humanitárius katasztrófája zajlódhat le a világ szeme előtt. A szír helyzet elharapódzásával jelenleg is közel 200 000 szíriai menekült tartózkodik átmeneti török táborokban. A külügyminisztérium frissen közölt adatai szerint több mint 45 000 szír diák kezdheti majd meg tanulmányait a török oktatási rendszerben, annak példájára, ahogyan a líbiai diákoknak is segédkezett a kormány.

Az ENSZ nyilatkozata szerint eddig a szír konfliktus által érintett menekültek száma elérte a kétmilliót. Szíria háború előtti 20,8 milliós lakosságának körülbelül egyharmada szakadt el az otthonától.

A törökországi menekülttáborok megléte és számuk állandó növekedése feszültséget generált az ország déli határvidékein. Antakya városában például tüntetésekbe torkollott az ellentét: több száz török vonult utcára a menekülttáborok feloszlatásáért és a szírek hazaküldéséért. A megmozdulásokat – amelyeket egy szélsőséges nacionalista és alevita szervezet hirdetett meg – a rendőrség szétoszlatta. A szír polgárháború híre Hollywood-ot sem hagyja nyugodni: Angelina Jolie, az ENSZ jószolgálati nagykövete felkereste a Törökországban tartózkodó menekülteket, akiknek hálás üzeneteit átadta Abdullah Gül török államfőnek.

A szír polgárháború 2011 márciusában robbant ki kormányellenes demonstrációkkal az „Arab tavasz” folytatásaként. A felkelések „casus bellije” a rezsim diktatórikus jellege volt: a felkelők kezdetben nem kormányváltást, csak reformokat követeltek; a helyi rendfenntartók erőszakos beavatkozása gerjesztette a zavargások kialakulását. A lázadók gerillasereget alakítottak, amely a környező országok – főként Törökország – segítségével hamar megerősödött, s ezzel a török-szír konfliktus is súlyosbodott (a határon elterülő Hatay tartományt éri a mai napig a legtöbb támadás). Az Erdogan-kormány támogatja a felkelőket, a szír rezsim erre válaszul többször bombázta a határvonalat, vagy lőtt le török vadászrepülőt. A helyzet odáig fajult, hogy a törökök a NATO engedélyével rakétaállomást létesítettek a határvonal védelmére. A jelenlegi állás szerint, ha Obama úgy dönt, hogy beavatkozik a szír polgárháborúba, akkor Törökország csatlakozik az akcióhoz. Ennek ellenére a Zaman és a Haber napilapok felmérései szerint az ország lakosságának közel 73 százaléka ellenzi a szíriai intervenciót. 

Egyelőre nem tudni, hogy a világ nagyhatalmai milyen lépéseket tesznek Szíriával kapcsolatban. Megfigyelők egy része attól tart, hogy az ország hasonló sorsra jut majd, mint Irak, vagy Afganisztán, ahol hosszú évek óta nem rendeződött a belpolitikai-belbiztonsági helyzet; Szíriában ráadásul egybehangzó szakértői vélemények szerint az évszázad humanitárius katasztrófája fenyeget.